Mindezek közepette Ukrajna továbbra is aktív ellentámadásokat hajt végre orosz területeken, drónokkal és légicsapásokkal igyekszik gyengíteni a megszálló erőket. A kelet-ukrajnai Luhanszk régió orosz megszállási kormányzója, Leonid Pasechnik a helyi tévében azt állította, hogy az egész térséget már „100 százalékosan felszabadították”, azaz az oroszok teljes ellenőrzést szereztek a régió felett. „Csak néhány nappal ezelőtt kaptam jelentést arról, hogy a Luhanszki Népköztársaság területe teljes egészében orosz kézre került” – mondta Pasechnik az orosz Első Csatornának.

Ugyanakkor nem minden orosz forrás erősítette meg a bejelentést. Orosz katonai tudósítók szerint még két falut nem foglaltak el, és emlékeztettek arra, hogy Luhanszkot már 2022-ben is meghirdették orosz kézben lévőnek, mielőtt az ukránok egy őszi ellentámadás során részben visszaszerezték azt. Az azonban kétségtelen, hogy az elmúlt 33 hónap alatt az orosz erők fokozatosan visszahódították a terület nagy részét, így a mostani bejelentés másodszorra jelenti az egész régió orosz kézbe kerülését.

Ugyanezen a napon az USA bejelentette, hogy bizonyos, korábban Joe Biden adminisztrációja által ígért fegyverszállításokat nem fog teljesíteni. A Fehér Ház közlése szerint „ez a döntés az amerikai érdekeket helyezi előtérbe a globális katonai támogatások átvizsgálása után”. Ez a lépés további kihívásokat jelent Ukrajna számára a több mint három éve tartó orosz invázió közepette.

Az orosz erők folyamatosan haladnak

Az orosz erők június 7-8. hétvégéjén elérték a Dnyipropetrovszk régió határát, ami az első alkalom, hogy az orosz hadsereg a háború során teljesen elfoglalta a Donyeck régiót, annak ellenére, hogy a terület egyharmada továbbra is ukrán kézen van – írja az Al Jazeera.

Bár ezek az előrenyomulások nem jelentenek áttörést vagy gyorsulást az orosz hadműveletekben, jól mutatják, hogy az ukrán erők sem képesek áttörni vagy visszafordítani a frontot. Az orosz védelmi minisztérium június végén közölte, hogy elfoglalták a donyecki Zaporizzsja, Perebudova, Sevcsenko és Jalta falvakat, majd folytatták előrenyomulásukat Chervona Zirka és Novoukrainka irányába. Ezen kis, de folyamatos területfoglalások révén az orosz offenzíva fokozatosan, megállíthatatlannak tűnő módon halad előre.

Az orosz hadműveletek célja egy úgynevezett pufferzóna létrehozása, ami az orosz-ukrán határ mentén 70-120 kilométer mélyen terjedne Ukrajna területén. Erről Igor Korotcsenko, a National Defense magazin főszerkesztője számolt be. Korábban is hallhattunk hasonló kijelentéseket: tavaly márciusban, miután az oroszok visszafoglalták a Kurszkt, egy ukrán által korábban támadott orosz régiót, az orosz hadsereg egyik tisztje arról beszélt, hogy szükség van legalább 20, de inkább 30 kilométeres mélységű pufferzónára az ukrán területeken, hogy a lakosság védve legyen az ukrán ellentámadásoktól.

Dmitrij Medvegyev magabiztos

Dmitrij Medvegyev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács alelnöke pedig májusban azt mondta, hogy „ha folytatódik a banditarezsim támogatása”, vagyis Kijev katonai segítése, akkor a pufferzóna szinte az egész Ukrajnát magában foglalhatja. Putyin június 20-án még egyértelműbben kijelentette, hogy egész Ukrajna orosz területnek számít, míg később, a minszki Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozóján csak annyit mondott, hogy „a különleges katonai műveletet olyan eredménnyel akarjuk befejezni, amelyre szükségünk van”.

Míg hivatalosan csak Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókat csatolta be Oroszország, sok szakértő úgy véli, hogy ezek a „pufferzónák” valójában csak ürügyként szolgálnak további ukrán területek elfoglalására. Az ukrán erők sem tétlenkednek, és hosszú hatótávolságú fegyverekkel és drónokkal rendszeresen csapnak le orosz célpontokra. Június utolsó napjaiban ukrán drónok támadták a Kirovszke légibázist, ahol az ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint legalább három harci helikopter megsemmisült.

Egy légicsapás során a Marinovka légibázison négy orosz Szukhoj-34-es vadászbombázót semmisítettek meg, amik az ukrán frontvonalon használt csúszóbombákat vetettek be. Ezen kívül ukrán hírszerzési források szerint június 26-án egy orosz hírszerző bázist is sikerült megsemmisíteni a brjanszki régióban. „Oroszország fejleszti pilóta nélküli légi képességeit, és tervezi a drónjai számának növelését az államunk elleni csapásokban.” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az orosz légierő nagyobb támadásokat hajt végre

Mindezek mellett az orosz légierő június 29-én a háború legnagyobb pilóta nélküli légitámadását hajtotta végre, több mint 400 drónt és 90 rakétát indított ukrán városok ellen. Az ukrán légierő azonban a támadások nagy részét hatástalanítani tudta, csak egy drón és 38 rakéta jutott át a védelmen.

Az ukrán haditengerészet szakértői szerint a megnövekedett orosz légicsapások nem csupán a frontvonalat célozzák, hanem Ukrajna „háttérterületeit”, vagyis lakott városokat is, amelyek nem közvetlenül a frontvonalon helyezkednek el. Victoria Vdovychenko, a Cambridge-i Egyetem geopolitikai szakértője szintén megszólalt. „Nem a frontvonalakról van szó, hanem a sárga, vagyis közvetlenül nem érintett városokról és településekről, amelyek tovább vannak a vörös vonaltól, vagyis a fronttól.”

Június végén pedig a német külügyminiszter, Johann Wadephul látogatott Kijevbe, ahol Zelenszkij elmondta, hogy az idén Németország által megígért 9 milliárd eurós katonai támogatás jelentős része a légvédelmi rendszerek sorozatgyártásának finanszírozására irányul, hogy Ukrajna hatékonyabban tudja megvédeni magát az egyre intenzívebb orosz légitámadásokkal szemben.

„A gyártási volumennek és a drónfejlesztéseknek teljes mértékben igazodniuk kell a háborús körülményekhez” – hangsúlyozta Zelenszkij, kiemelve, hogy a legfontosabb cél a drónok, az elfogó és hosszú hatótávolságú csapásmérő drónok fejlesztése.