A június 17-i kilenc órán át tartó légitámadás során Oroszország ballisztikus rakétákat és több száz drónt vetett be. A támadás következtében 30 ember vesztette életét, 172-en megsérültek, miközben lakóépületeket, diákotthonokat és egy óvodát is találat ért. Zelenszkij szerint az akciónak „nem volt katonai értelme”.

„Nem volt katonai értelme ennek a csapásnak, katonai szempontból semmit sem nyert vele Oroszország” – mondta az elnök, cáfolva Moszkva állításait, miszerint az ukrán hadiipart célozták volna. Zelenszkij a támadást „szándékos terrorként” jellemezte, és hangsúlyozta, Ukrajnának folytatnia kell a válaszcsapásokat, miközben a Nyugatnak gazdasági nyomást kell gyakorolnia Moszkvára. Elmondása szerint új, összehangolt szankciós javaslatokon dolgozik nyugati partnerekkel.

Az elnök emellett arról is beszámolt, hogy megbeszéléseket folytatott az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) az Oroszország területén végrehajtandó mély csapásokról. „Oroszországnak továbbra is teljes mértékben indokolt veszteségeket kell szenvednie az agressziója miatt” Miközben Moszkva fokozza a légi támadásokat, Ukrajna is növeli katonai válaszképességét. Az utóbbi hetekben sikeres csapásokat mértek orosz fegyvergyárakra, olajfinomítókra és repülőterekre.

Nincs jele a béke lehetőségének

Ezen támadások közül kiemelkedik a „Pókháló-hadművelet”, ami során június 1-jén négy orosz katonai repülőteret értek összehangolt dróntámadások. Az SZBU közlése szerint a műveletben 41 orosz katonai repülőgép, köztük nehézbombázók és ritka A-50-es felderítőgépek is megrongálódtak.

Ukrajna március óta többször is hajlandóságot mutatott feltétel nélküli tűzszünetre, amennyiben Oroszország is elfogadja azonos feltételek mellett. A Kreml azonban mindannyiszor elutasította az ajánlatot – írja a The Kyiv Independent.

A nyugati támogatás fokozatos gyengülése és a kilátástalan tűzszüneti tárgyalások közepette Ukrajna egyre inkább saját, hosszú hatótávolságú fegyverrendszerek fejlesztésére támaszkodik. Ilyenek például a „Palianytsia” és a „Peklo” nevű rakéta-drón hibridek, amik képesek mélyen Oroszország területén csapást mérni, amivel csak tovább hergelhetik Vlagyimir Putyint.

Ukrajna már többször is bizonyította, képes messzi célpontokat elérni. Június 15-én például Tatarföldön, mintegy 1000 kilométerre az ukrán határtól, egy dróngyárat ért találat. A frontvonalakon is súlyos veszteségek érik Oroszországot. Június 19-én Andrej Kelin, Oroszország londoni nagykövete egy CNN-interjú során elismerte, „Moszkva gyors ütemben veszít emberállományából”.

Kijev hivatalos adatai szerint Oroszország már több mint egymillió katonát veszített a teljes körű invázió 2022-es kezdete óta, beleértve a halottakat, sebesülteket és eltűnteket