Az 1980-as években észlelték elsőként a kontinensméretű anyagtömböket, amelyek a földköpenyben húzódnak a Csendes-óceán és Afrika alatt. A szakértők eddig a Földön keresztülhaladó, műszerekkel detektálható szeizmikus hullámok sebességének változásai révén vizsgálták a struktúrákat, ám most azt is felmérték, ezek mennyi energiát veszítettek a tömbökben – áll a beszámolóban. Mint írják, a szeizmikus hullámok a különböző anyagokon eltérő sebességgel haladnak keresztül, emiatt sikerült évtizedekkel ezelőtt észlelni az ún. alacsony nyíróhullám-sebességű tartományokat (LLSVP).

Ezekben a régiókban a hullámok lelassulnak, ami arra utal, hogy a struktúrák jóval forróbbak a környező köpenynél. Arwen Deuss, az Utrechti Egyetem munkatársa és a friss publikáció társszerzője úgy fogalmazott: a két LLSVP-t tektonikus lemezek temetője veszi körül, amely szubdukció révén alakult ki. A régiók vizsgálatakor a hullámsebesség csak a kép egy részét mutatja meg, éppen ezért találták szükségesnek az energiaváltozások megmérését. Mint részletezik, a szakértők 104 korábbi földrengés adatait használták fel a köpeny felső és alsó részének 3D-s modellezéséhez.

A csapat meglepetésére végül arra jutott, hogy a hullámok alig vesztettek energiát, amiből több fontos következtetést is le lehet vonni. Úgy tűnik, hogy a struktúrák nemcsak hőmérsékletükben, hanem összetételükben is anomáliáknak tekinthetők, ásványaik pedig a vártnál nagyobb szemcsékből állnak – ez azt jelenti, hogy az anyagtömegek igen ősiek is stabilak, vagyis a köpeny messze nem mozog annyit, mint ahogy a geológusok többsége gondolja. „A lemeztemetőben lévő szubdukciós tektonikus lemezek apró szemcsékből állnak, mert a Föld mélyébe vezető útjuk során átkristályosodnak” – mondta Deuss.

Több elmélet is van

A szakértő úgy véli, a kis szemcseméret több szemcsét, valamint több szemcsehatárt eredményez, ami nagyobb mértékben csökkenti az áthaladó szeizmikus hullámok energiáját. „Az a tény, hogy az LLSVP-k nagyon kevés gyengítést mutatnak, azt sugallja, hogy sokkal nagyobb szemcsékből kell állniuk” – jegyezte meg. Az egyik vezető elmélet alapján az LLSVP-k régi tektonikus lemezek darabjai, a szemcseméret és a hőmérsékletbeli különbségek azonban megcáfolhatják ezt – írja a 24.hu a Science Alert cikke alapján.

Míg egy másik hipotézis szerint a régiók egy elveszett protobolygó maradványai, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Földdel ütközve alakította ki a Holdat. Hogy pontosan miként jöttek létre az LLSVP-k, az továbbra is kérdéses, tulajdonságaik mindenesetre azt mutatják, hogy a köpeny nincs olyan jól elkeveredve, mint korábban vélték.

---

Ebben a cikkben arra is kitértünk, hogy egy újonnan felfedezett aszteroida minden eddiginél nagyobb, 1,2 százalékos valószínűséggel ütközhet a Földnek 2032 decemberében, ami precedens nélküli helyzet elé állítja a nemzetközi űrügynökségeket. Az Európai Űrügynökség (ESA) még december végén azonosította a 2024 YR4 jelzésű égitestet a chilei ATLAS teleszkóprendszer segítségével.