Az anyagiak miatt sokakban aggodalmakat vet fel a hosszabb élet lehetősége

Az NN „Longevity”, hosszabb várható élettartamra való felkészültségünket vizsgáló korábbi kutatásának eredményei által egyebek mellett az is megmutatkozott, hogy a magyarok több mint harmada érzi egyértelműen a hosszabb élet további anyagi és egyéb kockázatait. Illetve arra is fény derült, hogy azért, mert tovább élünk, még nem feltétlenül érezzük magunkat boldogabbnak. Az Egészségkalauz a kutatásra hivatkozva azt írja, életükkel legkevésbé a megtakarítással nem rendelkezők, a rossz anyagi helyzetben lévők és az egészségügyi problémákkal küzdők elégedettek (ők egy 10-es skálán 3-asra értékelik a saját boldogságszintjüket).

Ám akiknél megvan a pénzügyi biztonság, az átlagosnál boldogabbak is, ráadásul jobban várják a hosszú életet, mondván, fel vannak rá készülve. Mindemellett sokakban felvetődik annak lehetősége, hogy lesz olyan szakasza az életüknek, amelynek finanszírozása nem megoldott. Ezt a kockázatot a magyar válaszadók 35%-a érzi kifejezetten, ami magasabb a nemzetközi átlagnál. Ugyanakkor minél stabilabbnak érzi valaki saját anyagi biztonságát, annál hosszabb ideig szeretne élni. A válaszok alapján sokan a megtakarítási képességeik csökkenésétől (62%) és az információhiánytól (41%) tartanak, azaz attól, hogy nem tudják, valójában mennyi pénzre van szükség a gondtalan időskorhoz. Soron kívül Megvan a dátum: ekkor valósulhat meg a vita, amin Magyar Péter és Orbán Viktor is jelen lesz

36%-uknak egyáltalán nincs megtakarítása – Magyarország kifejezetten rosszul áll ezen a téren –, és csupán a válaszolók 15%-a elégedett jelenlegi pénzügyi helyzetével. Továbbá csupán 57% gondolja úgy, hogy alapvető kiadásai fedezetét biztosítja majd az állami nyugdíj, de beszédes az is, hogy egészségi állapotát mindössze a magyarok 11%-a érzi nagyon jónak, 44%-a pedig csak jónak. Ez alacsonyabb a nemzetközi átlagnál, és Japán illetve Csehország után a harmadik legalacsonyabb a vizsgált országok között. A cikk szerint az NN arra is kíváncsi volt, a résztvevők szerint hány éves kortól számít valaki „idősnek”, amire a válasz a magyarok visszajelzése alapján 65,4 év.

Csatlakozz a Liner.hu szerkesztői csapatához!

Ez egyrészt a harmadik legalacsonyabb a vizsgált országok között, másrészt nagyon közel esik a nyugdíjkorhatárhoz. Míg arra a kérdésre, ki mit kezdene azzal a plusz idővel, amennyivel tovább élhet nagyszülei generációjánál, a többség (56%) azt válaszolta, hogy nyugalomba vonul, és élvezi a pihenést. De nem voltak sokkal kevesebben (44%) azok sem, akik legalább részben munkával és tanulással töltenék a „longevity bónusznak” nevezett plusz éveket. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy nagyban függ az étrendtől, milyen gyorsan öregszik az agy.

Ezen megállapításra egy új tanulmány jutott, de abból az is megtudható, mely tápanyagok a legfontosabbak központi idegrendszerünk fiatalon tartásához. Ebben a cikkben pedig arra tértünk ki, hány lépést kell megtenni egy nap 60 év felett, hogy elkerüljük a szívbetegségeket. Ha az idősek betartják ezt, nemcsak jó kondiban maradhatnak, hanem a szívbetegségeket is elkerülhetik. Emellett öt hasznos tippel is szolgáltunk a memória fejlesztésére. A feledékenység kortól függetlenül nehezítheti a mindennapokat, de idősebb korban különösen fontos odafigyelni a memória fejlesztésére.