Furcsa jelek érkeztek az űrből, ellentmondanak a fizikának
Egyelőre a csillagászok sem tudják, hogyan jöhet egy forrásból két olyan rádiójel a Föld felé, amelyek az ismereteink szerint csak különböző forrásokból származhatnának.
Fotó: Unsplash
Az már régóta ismert, hogy az univerzumra figyelve rengeteg rádiójelet lehet befogni. Míg korábban úgy hitték, ezek forrása csak intelligens élet lehet, később fény derült rá, hogy a különböző égitestek is képesek ilyen jeleket kibocsátani magukból. A Sydney-i Egyetem kutatói most egy nagyon furcsa jelet fogtak be, aminek a forrásáról van ugyan elképzelésük, ám az jelenleg ellentmond a fizika ismert törvényszerűségeinek. A beszámoló szerint a szakértők az Australian Square Kilometre Array Pathfinder (ASKAP) nevű rádióteleszkóp által gyűjtött adatokban bukkantak a különös jelre. Az ASKAP J1935+2148 53,8 percenként ismétlődik, és két különböző állapotban figyelhető meg.
Az egyik alkalommal 10 és 50 másodperc közötti ideig mérhető és lináris polarizációjú – vagyis a rádiójelek mind ugyanabba az irányba mutatnak. A másik alkalommal az impulzusok sokkal gyengébbek, körkörös polarizációjúak és csupán 370 ezredmásodpercig tartanak. Illetve olyan is van, hogy a forrás egyszerűen néma marad – írta meg a HVG a New Atlas cikkére hivatkozva. Manisha Caleb, a Nature Astronomy című tudományos lapban megjelent publikáció vezető szerzője szerint ha a jelek nem az égbolt ugyanazon pontjáról érkeznének, arra következtetnének, hogy különböző objektumokról van szó.
A kutatók azt leszögezték, hogy minden bizonnyal nem egy intelligens életforma küldi ezeket a jeleket, azok egy neutroncsillagból vagy egy fehér törpéből származhatnak. Ugyanakkor ez a jelenlegi ismereteink szerint nem lehet magyarázat, mert a jel furcsa tulajdonságai nem egyeznek meg a kétféle objektum fizikájáról alkotott felfogásokkal – emelik ki. A neutroncsillagok és a fehér törpék hasonló objektumok, de van köztük néhány lényeges különbség. Mindkettő a nagyobb csillagok halálával születik meg, és annak eredeti tömege határozza meg, hogy végül neutroncsillaggá vagy fehér törpévé válik-e.
A neutroncsillagokról köztudott, hogy rendszeresen bocsátanak ki rádiójelet magukból, így első körben egy ilyen objektumot sejtenek a kutatók a forrásnál. A belőle származó jeleket az erős mágneses mezők és a plazmaáramlások közötti kölcsönhatások generálhatják a neutroncsillag rendkívül gyors forgása miatt. Éppen ezért furcsa, hogy a forrás 54 percenként bocsát ki magából rádiójelet, ilyen lassan ugyanis egyetlen neutroncsillag sem foroghat – magyarázzák. A fehér törpék foroghatnak ugyan ilyen lassan, de azoknál nem ismert, hogy olyan jeleket állítanának elő, mint amiket most fogtak be a kutatók. Hogy a jel pontosan milyen objektumból származik, azt egyelőre nehéz lenne megmondani.
A rejtélyt valószínűleg a James Webb űrteleszkóp segíthet majd megoldani, hacsak nem sikerül egy olyan újabb jelet befogni, ami egyértelmű magyarázatot adna a jelenségre – jegyzik meg. Korábban azt is megírtuk, miért látunk olyan kevés „csillaghalált”, ami még az óriási Tejútrendszerben is ritka esemény: szerencsés az, aki élete során ilyen nagy felfedezést tapasztalhat. Míg ebben a cikkben arról számoltunk be, hogy a valaha látott legtávolabbi, egyben legfényesebb galaxist fedezték fel. Mint kiderült, az olasz csillagászok által felfedezett JADES-GS-z14-0 nevű galaxis 290 millió évvel az ősrobbanás után létezett, és sokkal fényesebb, mint amennyire lehetne.
