Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

ÉLŐ

Clouds
Budapest 21
Dollár
368,20 Ft
Euró
395,07 Ft
Font
466,99 Ft
Bitcoin
60,850 $

Ezért látunk olyan kevés „csillaghalált”, még az óriási Tejútrendszerben is ritka esemény

Szerencsés az, aki élete során ilyen nagy felfedezést tapasztalhat.

...svg content...Fotó: unsplash | illusztráció
Világűr

Bense Róbert

Szerkesztő

A Tejútrendszerben utoljára 1604-ben figyeltek meg szupernóvát, az űrkutatók pedig nem is számítanak túl gyakori észlelésre, ugyanis a Napunknál jóval nagyobb csillagok mindössze galaxisunk 3 százalékát teszik ki.

Bár ritkán láthatjuk utolsó, nagy felvillanásukat, rendszeresen feltűnnek a történelmi ábrázolásokban is, annyira látványos jelenségről van szó. „Ezek azok az igazán heves, energikus események, amelyeket egyesek a halál kifejezéssel jellemeznek” – fogalmazott Eric Borowski, a Louisiana Állami Egyetem asztrofizika szakos hallgatója.

Azt azonban nehéz meghatározni, hogy hány szupernóva robbanás történik a Tejútrendszerben. James De Buizer, a földönkívüli életet kutató SETI munkatársa szerint a galaxisunkban található csillagok mintegy 97%-ának, köztük a Napnak is, az a sorsa, hogy fehér törpévé váljon.

A nagyobb naptömegű csillagok esetében azonban más folyamatok zajlanak, amik szupernóva-robbanáshoz vezetnek. „Lehetnek szupernóvák a galaxisunk túloldalán, ám annyi minden van közöttünk, hogy nem fogjuk ezeket látni” – fogalmazott De Buizer.

Becslések szerint körülbelül kétévente keletkezik egy fehér törpe, százévente pedig néhány szupernóva-robbanás lehet, ezért hozzávetőlegesen félszáz csillag „halála” fordulhat elő egy évszázad leforgása alatt – írja a Live Science.