Egy egészségügyi szakjogász, Simon Tamás beszélt nemrégiben a műhibaperek kapcsán. Mint mondta, átlagos kártérítést és sérelemdíjat akkor lehetne számítani, ha tudnánk, hogy azt milyen jogcím szerint átlagosítsuk, azaz minden eset más. Hozzátette, a havi járadékok is változhatnak az inflációra tekintettel, de ilyen kötelező előírás nincs.

Valóban megjelentek már a nagy értékű, százmillió forintot meghaladó perek, ám jellemzően ilyenkor több károsult is szerepel a felperesi pozícióban, vagy súlyosan károsodott gyermekről, netán végtag, illetve gerincsérült felnőttről van szó. De akkor is vastagabban fog a bírák tolla, szól a per, ha a károsodott személynek magas a jövedelme és a jövedelem kiesés hosszú évekre fennáll – írja az Economx.

Rekord kártérítési összegek a bíróságok gyakorlatában:

• Agykárosodás (oxigénhiány) 120 millió forint
• Down-szindróma 80 millió forint
• Szélütés (stroke) 30 millió forint
• Halál 100 millió forint
• Lábszártörés 20 millió forint
• Térd merevítés 25 millió forint
• Amputáció, bénulás 40 millió forint
• Vese elvesztése 20 millió forint

A listát Varga-Orvos Zoltán egészségügyi szakjogász adatai alapján állította össze a lap, de a cikkben azt is kiemelik: minél inkább sérti a felperes, vagy a környezetének életminőségét a károsodás, annál magasabb lehet az összeg. Illetve a per időtartama csak annyiban növelheti az összeget, hogy a marasztalási összegek után késedelmi kamatot kell fizetni, ami adott esetben egész jelentős is lehet, tekintettel arra, hogy Magyarországon nagyon elhúzódnak az orvosi műhibaperek.

De korábban azt is megírtuk, hogy egyre hosszabbak a transzplantációs várólisták: egy év alatt 409 szervátültetést hajtottak végre idehaza, közben azonban 536 új beteg került várólistára, amelyen már január elsején is 1255 páciens neve szerepelt. De a téma kapcsán az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója, Mihály Sándor is elmondott néhány dolgot.