A legújabb kutatások szerint mégsem vagyunk annyira tudatában tetteinknek, mint azt gondolnánk
Svájci kutatók úgy gondolják, kideríthették, hogyan működik a tudatosság az emberi agyban, ezzel akár egy majdnem 1 500 éve húzódó filozófiai nézeteltérésnek vethetnek véget, ami megosztotta a tudósokat és a pszichológusokat egyaránt.
Svájci kutatók úgy gondolják, kideríthették, hogyan működik a tudatosság az emberi agyban, ezzel akár egy majdnem 1 500 éve húzódó filozófiai nézeteltérésnek vethetnek véget, ami megosztotta a tudósokat és a pszichológusokat egyaránt.
A legnagyobb problémát mindez idáig az jelentette, hogy képtelenek voltak eldönteni, a tudatosság folytonos vagy különálló, diszkrét jelenség – a vita fő tárgyát lényegében az képezte, hogy az emberek valójában mindig saját tudatuk fényében cselekszenek-e, esetleg csak bizonyos pillanatokban teszik ezt.
A csütörtökön a Trends in Cognitive Sciences tudományos lapban megjelent tanulmányban a kutatók választ adhattak a kérdésre, szerintük ugyanis végre megtalálhatták a rejtély kulcsát.
Az Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) pszichofizikusai azt feltételezik, hogy egy kétlépcsős folyamat történik a háttérben. Miközben az agyunk igazából tudatalatti formában folyamatosan dolgozza fel a háttérben zajló információkat, addig kizárólag egy meghatározott momentumban szerzünk erről aktív módon tudomást.
Herzog kiemelte, amikor kerékpározunk, testünk automatikusan szinte percenként apró korrigálásokat végez, ezért nem esünk le a bicikliről – mindez teljesen tudat alatt megy végbe.
Habár a tudósok vadonatúj modelljével a problémakör egy részére választ adtak, a másodlagos magyarázatok még váratnak magukra, ugyanis továbbra sem tudjuk, hogy meddig tarthatnak ezek a különálló pillanatok, továbbá emberenként milyen módon változhatnak.