A koronavírus halálozási aránya ugyanolyan rossz, vagy rosszabb lehet, mint a spanyolnátha esetében volt
Kínai és amerikai kutatók egy csoportja vészjósló becsléssel álltak elő a jelenlegi világjárvány kapcsán, aminek a koronavírus ad táptalajt, immáron hosszú hónapok óta.
Kínai és amerikai kutatók egy csoportja vészjósló becsléssel álltak elő a jelenlegi világjárvány kapcsán, aminek a koronavírus ad táptalajt, immáron hosszú hónapok óta.
A South China Morning Post a cikkében arról írt, hogy a COVID-19 halálozási aránya olyan súlyos, vagy még annál is rosszabb lehet, mint az 1918-as spanyolnátha esetében volt. Mindezt egy új kutatásra alapozzák, ami a feltehetően Kínából érkezett járvány kezdeti kitörésén alapul.
Az egy évszázaddal ezelőtti járványban mintegy 500 millió ember volt érintett. Ez az akkori világ népességének egyharmadát jelentette. A vírusnak körülbelül két évre volt szüksége arra, hogy elérje ezt a hatalmas számot.
A halálos áldozatok csak becslésen alapulnak 10-50 millió felett. Összehasonlításképpen az új koronavírus világszerte már most több mint 25 millió embert fertőzött meg, és közel 850 000 halálos áldozatot követelt.
Kiderült, mennyire nyújt védelmet a koronavírus ellen az arcpajzs és a szelepes arcmaszk
A halálozási arányok összehasonlítása érdekében egy kínai és egy amerikai tudóscsoport megvizsgálta a számokat a világjárvány kezdetétől az új adatokkal, és egy jobb modellezés segítségével. A kiindulási pontot Wuhan adta, ahonnan valószínűleg a vírus indulhatott. Legalábbis ez volt az a közép-kínai város, ahol a vírust először jelentették, még tavaly év végén.
Becslések szerint a spanyolnátha halálozási aránya 1.61 és 1.98 százalék között mozgott. A kutatók Wuhanból kerestek adatokat, mivel ez volt ez a hely, ahol először felfedezték az új vírustörzset a tudósok, miután a betegek tüdőgyulladás-szerű tünetekkel jelentkeztek a kórházbakban.
Ez ideális helyszínt jelentett az 1918-as járvány halálozási arányának összehasonlításához, amikor még korlátozott ismeretek és kezelések álltak rendelkezésére. Korábban is voltak hasonló tanulmányok, még Pekingből és Hongkongból, amik jóval alacsonyabb arányt becsültek a COVID-19 esetében. Ez 1.2 és 1.4 százalék között mozgott, ami most 4.54 százalékos becslést jelent, felhasználván az új adatokat és a modellezést.
Az előző kutatócsoport azonban nem vette figyelembe a korai stádiumban alkalmazott RT-PCR teszteket, amik nem voltak olyan pontosak. Ezek a tesztek csak 30-40%-os pontossággal bírtak.
A tanulmány szerint az enyhe tünetekkel küzdő embereket, akik nem mentek kórházba, szintén nem vették számba a vizsgálati modell kialakítása során. Ez a fajta becslés az eddigi legpontosabb lehet Wuhan számára, és közelebb is állhat az igazsághoz, valamint az rosszabbnak tűnhet, mint ami 1918-ban történt.
Kína sok bírálatot kapott amiatt, ahogy kezdetben kezelte a wuhani helyzetet. Washington azzal vádolta Pekinget, hogy a korai szakaszban visszatartotta az információkat, és Kínát tette felelőssé az USA-t leginkább sújtó járványért. Eddig több mint 6 millió esetet rögzítettek, és közel 200 000 ember halt bele a fertőzésbe az államokban.
Az Egyesült Államokban és Québecben – Kanada legsújtottabb területén – az esetek aránya 404 és 534 volt 100 000 emberre levetítve, illetve a járvány első néhány hónapjában. Wuhanban ez az első fázis során jóval magasabb, 796 volt, ami azt sugallja a hivatalos adatok nem vették figyelembe az egyes amerikai és kanadai elhunytakat.
Amerikában csak azokat az embereket tesztelték, akiknél a betegség egyértelmű jelei vagy tünetei mutatkoztak, valamint a megerősített esetek szoros kapcsolatban álltak egymással. Ez pedig egy alábecsült értéket mutathat. Wuhanban a hatóságok tömeges tesztprogramot csináltak, és minden lakost alávetették ennek.
Ne hagyd ki: