A kutatók kapcsolatot találtak a koronavírus-fertőzés és a Guillain-Barré-szindróma között, ugyanakkor azt is megállapították, hogy az mRNS-vakcináció csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.

A Neurology című tudományos folyóirat hasábjain nemrég publikált tanulmány több millió izraelit követett nyomon, s megállapította, hogy azoknál, akik a közelmúltban megfertőződtek a koronavírussal, észrevehetően nagyobb valószínűséggel alakult ki Guillain-Barré szindróma, mint azoknál, akik nem kapták el a koronavírust.

Ugyanakkor a kutatók megállapításai szerint az mRNS-alapú oltóanyagok csökkentik a későbbi megbetegedés kockázatát. A Guillain-Barré-szindróma (GBS) kialakulásának hátterében az áll, hogy az immunrendszer tévesen megtámadja a perifériás idegrendszert, vagyis azt az ideghálózatot, mely szinte mindent összeköt az aggyal és a gerincvelővel.

E károsodás ráadásul gyors izomgyengeséget és bénulást eredményez, s akár életveszélyes is lehet, hiszen a légzésünkért felelős izmokat is érintheti. Noha a legtöbb GBS-ben szenvedő beteg végül teljesen felépül, egyesek esetében akár évekig is eltarthat a regeneráció, a betegek mintegy ötödénél pedig hosszabb távú tünetek is megmaradnak.

A szindrómának számos kockázati tényezője van, például az 50 év feletti életkor, de a leggyakoribbnak a közelmúltban történt koronavírus-fertőzés tűnik. Az esetek mintegy kétharmadát napokkal vagy hetekkel korábbi gyomor-bélrendszeri vagy légúti megbetegedés előzi meg.

Olvasd el ezt is: Közel 20-an megsérültek, miután felborult egy busz Békés vármegyében