Évekig túlélhetnek a világűrben a különféle baktériumok
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek során rájöttek, hogy az űrhajó külső borítására kihelyezett mikroorganizmusok az univerzumban képesek akár évtizedekig is életben maradni.
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek során rájöttek, hogy az űrhajó külső borítására kihelyezett mikroorganizmusok az univerzumban képesek akár évtizedekig is életben maradni.
A baktériumok köztudottan rendkívül szívós élőlények – szinte bármilyen környezethez alkalmazkodtak, legyen szó a legmélyebb sarki jegekről, a legszárazabb sivatagokról vagy az atmoszféra magasabb rétegeiről. A kozmosz mindezekkel szemben azonban egy teljesen új világ, ahol másfajta akklimatizációs módszereket kell használniuk a mikrobáknak.
A Tokiói Egyetem kutatói Deinococcus radiodurans baktériumokkal megtöltött száraz pelleteket helyeztek ki az ISS külső paneljeire, ahol extrém hidegeknek, magas sugárzásoknak és a világűr vákuumának voltak kitéve. Ezekbe a labdacsokba úgynevezett aggregátumokat tettek – ezek lényegében baktériumok különféle vastagságú kolóniái, amelyek semmiféle védettséggel nem rendelkeznek.
Az aggregátumokat folyamatosan vizsgálták egy, két és három év kitettség után. A kutatások végeztével kimutatták, hogy a 0,5 milliméternél vastagabb pelletek esetében legalább részleges túlélés állt fenn. Részletesebb elemzéssel rájöttek, hogy a kolóniák azért bírták ki az extrém körülményeket, mivel a külső rétegekben elhalt baktériumok egy védőburkot hoztak létre a bennmaradt társaiknak.
Felállítottak egy modellt is, amivel megállapították, hogy a 0,5 milliméternél vastagabb mikrobák 15-45 évig élhetnének az ISS külső falain, míg az 1 milliméteres baktériumok akár 8 évig is lebeghetnének az univerzumban anélkül, hogy elpusztulnának.
A kutatócsapat szerint a felfedezésükkel megerősítést nyerhetett a pánspermia elmélete, ami arról szól, hogy az élet az aszteroidákon és üstökösökön utazó mikroorganizmusoknak köszönhetően jöhetett létre az univerzum véletlenszerű pontjain a becsapódások után. Mivel kiderítették, hogy még védőréteg nélkül is képesek ezek a parányi élőlények túlélni, ezzel egy új „masszpánspermia” teóriát állíthatnak fel.
„Az eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a sugárzás-rezisztens Deinococcus kolóniák túlélhetik a Mars és Föld közötti utazásokat, ami több hónapnyi űrben való tartózkodást jelent még a legrövidebb pálya esetén is.” – mondta Akihikó Jamagisi, a tanulmány főszerzője.
Korábban már orosz tudósok is elvégeztek hasonló vizsgálatokat – ők baktériumokon kívül gombákat és egyéb organizmusokat helyeztek ki az ISS kapszuláinak külső részére, amelyek közül szintén néhányan átvészelték a kísérleteket.
Ne hagyd ki:
