Továbbra is sokan vállalnak tinédzserkorban gyereket Magyarországon

Husz Ildikó demográfus, szociológus, a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója beszélt arról a Népszavának, miszerint Magyarországon továbbra is lesújtóak a tinédzserkori gyermekszülés statisztikái: itthon 1000 tinédzser lány közül évente körülbelül 17-nek születik gyermeke, miközben az uniós átlag 7 körüli.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2022-ben a 15-19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya – ez egyes nyugati országokban 2-4 ezrelék, az uniós átlag pedig 7 ezrelék. Ezt követően a szakértő arról beszélt, a kutatások alapján egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státuszhoz kötődik a korai gyermekvállalás, főként az alacsony iskolai végzettségű, falvakban élő, rossz anyagi helyzetben lévő nőkről, lányokról van szó.

„Mindez azonban nem roma kérdés” – hangsúlyozta. Elmondása szerint ezt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Kohorsz ’18 vizsgálata is alátámasztja, amely szerint a fiatalon szülő anyák 29%-a vallotta magát romának, 55% nem romának. A népszámlálásokból pedig az látszik, hogy a roma lányok túlnyomó többségének ma már nem tizenévesen születik az első gyereke. „Tehát nincs szoros összefüggés a fiatalkori gyermekvállalás és etnikai hovatartozás között” – magyarázta Husz Ildikó.

De az is kiderül a statisztikákból, hogy a fiatalkorú várandósok 20%-a nem fejezte be az általános iskolát, 67%-uk legfeljebb nyolc osztályt végzett, az érettségivel rendelkezők aránya csupán 5%, 79%-uk soha nem dolgozott, 65%-uk leszakadó térségekben, 84%-uk 20 ezer főnél kisebb településen él.

A szakértő végül arról is szót ejtett, hogy a fiatalok közül sokan nem szándékoltan esnek teherbe, és a kutatások szerint ezeknek az eseteknek a döntő többsége abortusszal végződik. Ugyanakkor a fiatal anyák nagy része szándékoltan vállal gyereket, aminek a hátterében gyakran a családi minta áll, még akkor is, ha ennek ma már nincs meg az a támogatottsága, mint korábban.