Miért tudták ilyen gyorsan kifejleszteni az orosz koronavírus elleni védőoltást?
Oroszország a világon elsőként regisztrálta a moszkvai Gamaleja Intézet által fejlesztett Szputnyik V névre keresztelt COVID-19 vakcinát. A Sputnik lap megkérdezte Petrosz Arkumanisz görög orvost arról, pontosan hogyan sikerülhetett ennyire rövid idő alatt megalkotni a készítményt.
Oroszország a világon elsőként regisztrálta a moszkvai Gamaleja Intézet által fejlesztett Szputnyik V névre keresztelt COVID-19 vakcinát. A Sputnik lap megkérdezte Petrosz Arkumanisz görög orvost arról, pontosan hogyan sikerülhetett ennyire rövid idő alatt megalkotni a készítményt.
Augusztus elején az orosz kormány bejelentette, hogy elkészült a világ első koronavírus-vakcinája, majd azonnal el is kezdték alkalmazását az országban. Az ügy ováció és üdvrivalgás helyett komoly negatív nemzetközi visszhangot váltott ki – az amerikaiak és a németek is élesen kritizálták Moszkvát, mert szerintük veszélyes „orosz rulettet” játszanak, hiszen a klinikai tesztek harmadik fázisának teljes mellőzése nélkül kezdték el beadni az ellenszérumot a lakosságnak.
Felmerülhet mindenkiben a jogos kérdés: vajon hogyan voltak az oroszok ennyire gyorsan kifejleszteni egy vakcinát, megelőzve ezzel a legpatinásabb, legtöbb szakértelemmel rendelkező gyógyszeripari vállalatokat is?
Petrosz Arkumanisz elmondta, a kutatók az orosz védőoltás esetében a régebbről ismert SARS és MERS koronavírusok elleni vakcinákat vették alapul, amelyeket a mai napig nem tudtak befejezni.
„A tudósok arra a technológiára építhettek, amit ezen már tanulmányozott vírusok ellen hoztak létre a kísérleti fázisok első két részében – mindez könnyedén megmagyarázhatja azt, hogy miért is lehettek ennyire gyorsak.”
A görög szakember szerint az orosz vakcina titkának nyitja az adenovírusban keresendő.
„Az adenovírus egy gyakori kórokozó, ami az egyszerű megfázást okozza. Úgy képzelték el, hogy ebben a vírusban található egy élettelen rész, amelyre rátapadhatott a Sars-CoV-2 fertőző részecskéje, ezáltal a szervezet antitesteket képes termelni. Ez hasonló a nyugaton használt módszerekhez, viszont az oroszok két eltérő adenovírus-törzset vontak be a kutatásokba.”
Arkumaniszt hozzátette, két olyan adenovírusra esett a választásuk, amelyek különböző régiókból származnak, az egyikükről pedig kiderült, hogy ismeretlen az emberi szervezet számára, ezért immunreakciót váltottak ki – ez jelentheti a fő differenciát a brit, a kínai vagy éppen az amerikai vakcinaaspiránsok és az Szputnyik V között.
„A kínaiak az adenovírust hordozóként használták fel, míg a britek csimpánzokból kivont adenovírusokat alkalmaztak. A görög kormány reméli, hogy az utóbbi biztonságos lesz, mivel vásárolni szeretnének belőle, a hivatalos tesztelések azonban még hátravannak.”
Arkumanisz korántsem gondolja úgy, hogy el kéne határolódni a Gamaleja készítményétől, ugyanis a történelem során már rengetegszer bizonyították, hogy halálos kimenetelű fertőzések ellen képesek effektív megoldásokat találni.
„Már a szovjet idők óta a Gamaleja Intézet hozzájárult a tudományos kísérletekhez, legyen szó a fekete himlő vagy az Ebola elleni védőoltásokról. Nagyon sok világhíres kutató vett részt a fejlesztésekben – ezt mindenképpen figyelembe kell vennünk.”
Az előállítás gyorsaságával kapcsolatos kritikákra reagálva a görög orvos úgy nyilatkozott, minden az orosz törvényhozás szabályainak megfelelően történt.
„Az egészségügyi minisztériumtól kellett a vakcina kötelező licencét megkapniuk a második tesztfázis után, hogy nekivághassanak a harmadik szakasznak, amely értelmében széles körben folytathatják a kutatásokat és az ellenőrzéseket.”
A legfontosabb most az, hogy kiderítsék, milyen mellékhatásai lehetnek a szernek főleg a kockázati csoportba tartozó személyeknél. Hogy pontosan mikor dobhatják piacra nemzetközi szinten is az ellenanyagot az attól függ, milyen eredményekkel végződik majd a lakosság körében végrehajtott harmadik fázis. Az orosz egészségügyi minisztérium alapján a vakcina legalább két éves védettséget nyújt a koronavírussal szemben.
Ne hagyd ki:
