Ennyi autó lett totálkáros az M1-es tömegbalesetben
A Mabisz szerint a biztosítók folyamatosan rendezik a tömegszerencsétlenség résztvevőinek kárigényeit, ám a balesettel kapcsolatos jogi procedúrák akár évekig is elhúzódhatnak.
Fotó: Kiégett és sérült gépjárművek az M1-es autópályán Herceghalomnál, ahol öt kamion és 37 autó ütközött össze, mindkét irányban lezárták az autópályát 2023. március 11-én. A balesetben érintett öt kamion és 37 személygépkocsi közül 19 jármű kiégett, és összesen 26 ember sérült meg. Közülük hatan életveszélyesen, heten pedig súlyosan sérültek.
MTI/Lakatos Péter
Mint ismeretes, márciusban tömegbaleset történt az M1-es autópályán, s ennek következtében sajnálatos módon 39-en megsebesültek, egy ember pedig életét vesztette. A 41 érintett gépjármű közül 19 szenvedett totálkárt, amelyet követően közel 80 hazai kárigény érkezett be a biztosítókhoz és a Magyar Biztosítók Szövetségéhez (Mabisz).
A szervezet közleménye szerint a biztosítók folyamatosan rendezik a tömegszerencsétlenség résztvevőinek kárigényeit, amelyek közül már kilencet sikerült lezárni. Illetve megkezdődtek a kifizetések is, amelyek összege már jóval meghaladja a tízmilliós nagyságrendet, ám tény, hogy a balesettel kapcsolatos jogi procedúrák még hónapokig, de akár évekig is elhúzódhatnak.
Majd hozzátették, miszerint a hazai biztosítói közösség a 10 éve önkéntesen létrehozott tömeges kárrendezési szabályozását életbe léptetve indította el a kárügyintézéseket. Ennek értelmében a társaságok olyan tömegbalesetek esetén, ahol az érintett járművek száma eléri, vagy meghaladja a 20-at, közös hozzájárulással létrehoznak egy kártalanítási alapot, nem várják meg a hivatalos vizsgálatok végét, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kárrendezést. Ahol pedig a felelősség kérdése nem tisztázható, ott jogcím nélküli előlegeket fizetnek a gépjárműkárok, valamint a személyi sérülések után.
A rendőrségtől kapott adatok alapján a baleset résztvevői a kárszemlézés, illetve a szükséges dokumentumok, nyilatkozatok beérkezte után akár tízmilliós nagyságrendű előleg kifizetésére is számíthatnak tényleges kárigényeik alapján.
További fontos információk
A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoznának az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is.
Továbbá úgy határoztak, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a mindössze kötelező biztosítással rendelkezők, ezért az előlegek a tízmilliós limitig a casco-önrészek megtérítésére is felhasználhatóak.
A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő kárigényeket ezt követően lehet csak rendezni, miként ha valamelyik gépjármű vezetőnél közrehatás állapítható meg a baleset létrejöttében, akkor kell majd csak elszámolni a kapott összegekkel is.
Az Infostart beszámolójából az is kiderül, hogy a gépjárművek utasai természetesen minden esetben vétlen károsultnak minősülnek, és a casco-biztosítások szerződésszerű teljesítése sem lehet utólagos elszámolás tárgya.
