Visszatérhetnek a régi betegségek a sarkköri jégréteg elolvadásával
A globális felmelegedés következtében nemcsak a környezetünk változhat meg, hanem az emberiség is komoly kockázatokkal nézhet szembe még epidemiológiai szempontból is.
A globális felmelegedés következtében nemcsak a környezetünk változhat meg, hanem az emberiség is komoly kockázatokkal nézhet szembe még epidemiológiai szempontból is.
Az északi féltekén olyan mértékben módosulhatnak a napi átlaghőmérsékletek, hogy megjelenhet és elszaporodhat a Zika-vírus, a fekete himlő és a dengue-láz terjesztéséért felelős egyiptomi csípőszúnyog Európában; az állandó fagyott állapotban lévő permafroszt olvadásával pedig a több tízezer éve nyugalmi helyzetben szunnyadó baktériumok szintén világra jöhetnek.
A fosszilis üzemanyagok elégetése során keletkező szén-dioxid kibocsájtás miatt az alaszkai, kanadai és orosz permafroszt-rétegek háromszor több gázt képesek elnyelni, amivel veszélyes zsugorodásnak indultak.
Az, hogy a világ vezetői szinte tudomást sem vesznek a jelenségről, egyrészt elfogadhatatlan, másrészt vészjósló lehet, hiszen akár az emberiség fennmaradását is befolyásolhatják ezek a procedúrák.
Júliusban érkezett a hír, hogy a kandai Milne-jégself teljesen eltűnt, így lényegében egy majdnem 80 négyzetkilométernyi terület veszett oda a klímaváltozásnak hála. Az ENSZ klímavédelmi szervezete szerint 2100-ra 25%-kal csökkenhet az állandó jégréteg az északi sarkkör felett, amely által régen kihalt mikrobák szaporodhatnak el a felszínen.
„Ha magot ültetünk a talajba, ami fagyott marad évezredeken keresztül, semmi sem fog történni, azonban ha a Föld felmelegszik, az egykor halottnak hitt mag hirtelen sarjadni kezd. Ugyanez történik baktériumok és vírusok esetében is.”
magyarázta Jean-Michel Claverie genetikus professzor.
Az Aix-Merseille Egyetemen dolgozó szakember vezetése alatt álló laboratóriumban képesek voltak 30 ezer éve nyugvó vírusokat újjáéleszteni. Ezek a kórokozók egykoron a neandervölgyi embereket, a mamutokat és egyéb őskori élőlényeket fertőzhettek.
A lépfenéért felelős anthrax baktérium szintén elterjedhet a szibériai régióban, ahol a 2016-ban csupán egyetlen áldozatot követelő mikroorganizmus 75 év után ismét felütheti a fejét, de egyéb kórokozók ugyanúgy elburjánozhatnak a térségben.
A fekete himlő és az influenza régebbi törzsei szintén ott nyugszanak a permafrosztban – mindkét betegség járványába az 1900-as évek elején több millióan haltak bele, jó hír azonban, hogy ezekre a fertőzésekre már kifejlesztették a hatásos vakcinákat.
A folyamatos globális felmelegedés kedvezhet a szúnyog-populációknak is, amelyek egyre északabbra vándorolhatnak, ezáltal a korábban trópusi égövben gyakori fajok átvészelhetik a mérsékelt égövi körülményeket is. Fokozott veszélyt jelenthet az Aedes aegypti tudományos névvel ellátott szúnyogfaj, ami a dengue-lázon, a Zika-víruson és a malárián kívül a keleti ló encephalitist is terjesztheti.
Ne hagyd ki:
