A keresőmotorok már az 1990-es évek eleje óta fontos részét képezik online élményeinknek, hiszen amikor megjelent az internet, robbanásszerűen növekedett, ennek okán pedig szükségessé vált, hogy rendezzék azt a temérdek információt, hogy kielégítsék a felhasználói keresések sokaságát.

Azoknak, akik az elsők között használták az internetet, relatíve könnyű dolguk volt, épp úgy, mint egy szupermarketben: ismerték az utat, és azt is pontosan tudták, hogy hol találják meg, amit keresnek. A világháló azonban exponenciális növekedésbe kezdett, az emberek pedig az információk tengerében elveszve már nem emlékeztek arra, hogy korábban hol találták meg a keresett információt. Soron kívül Korlátozottan ugyan, de újraindult a vasúti közlekedés a Déli pályaudvaron

Majd berobbantak a keresőmotorok, melyeket úgy alakítottak ki, hogy megpróbálták kategorizálni az információkat a felhasználók által küldött lekérdezések alapján: kezdetben azonban nagyon rosszul működtek, ám megjelent a Google, melynek új módszerei tökéletesnek bizonyultak a hatékony internetes kereséshez.

A Google mára fogalommá vált

A Google 2000-ben a világ legnagyobb keresőmotorja lett, és maga a vállalat az internetes keresés szinonimájává vált: ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a mai napig mondogatjuk, hogy „guglizz rá”, vagy kevésbé kedvesen „a Google a barátod”.

23 év elteltével azonban a Google fénylő csillaga halványulni látszik, ugyanis megjelent az elsöprő népszerűségnek örvendő, mesterséges intelligenciával dolgozó chatbot, a ChatGPT. A felhasználókkal „beszélgetni” képes chatbot tavaly novemberi megjelenése óta olyannyira jelentőssé vált, hogy teljes egészében felforgatta az internetes keresés világát.

A Microsoft pedig szinte azonnal felismerte az OpenAI chatbotjában rejlő hihetetlen potenciált és nem kevesebb, mint 10 milliárd dollárt fektetett a ChatGPT-t létrehozó startupba. Cserébe a vállalat jogot kapott arra, a technológia egy felturbózott változatát használja saját keresőmotorjában, a Bingben.

Erre válaszul a Google bejelentette saját, Bard névre hallgató, chat-alapú keresőeszközét, melynek célja egyértelműen az, hogy már az elején visszavágjon a Microsoftnak, bízva abban, hogy az elmúlt 23 évhez hasonlóan képes lesz megtartani fölényét.

Jól hangzik, csak épp nem úgy működik

Noha sokan úgy gondolták, hogy ez a verseny egyik pillanatról a másikra megváltoztathat mindent, nem úgy tűnik, mintha bármelyik is különösebben jól működne: mindkét eszköz kínosan kezdetleges hibákat vétett a bemutatókon.

A Bing ChatGPT-változata jelenleg Sydney kódnéven fut, a Guardian egyik munkatársának pedig volt szerencséje (balszerencséje?) kipróbálni az eszközt, ám nem volt lenyűgözve attól, amit látott: a Sydney ugyanis azon bosszantó képességgel rendelkezik, hogy képes magabiztosan kitalálni a semmiből egy választ egy olyan kérdésre, melyre nem tudja a választ. Ez pedig aligha vonzó, és nem is igazán illeszkedik ahhoz, amire például a Google-t használjuk.

Ez a jövő?

Mindennek ellenére egyre inkább úgy tűnik, hogy a Google és a Microsoft le fogja nyomni a torkunkon a csevegésre képes keresőmotorokat, hiszen szomjazzák azt a dicsőséget, hogy elmondhassák magukról: ők voltak az elsők ebben a technológiában.

A fő kérdés pedig ezek alapján az, hogy vajon maradandó lesz-e a dolog. Részben azért is merült fel a kérdés, mert ahogy arról korábban is beszámoltunk, a Microsoft eszköze olyan döbbenetes és megbotránkoztató dolgokat írt a felhasználóknak, hogy a vállalat közölte, inkább korlátozza a kérdések számát.

Kétségkívül elmondható, hogy az internetes keresés szempontjából a legérdekesebb időszakot éljük azóta, hogy a Google megjelent. Már csak az a kérdés, hogy ezeket a chatbotokat vajon a jövőben is arra és úgy használjuk-e majd, ahogy most. Azt azonban leszögezhetjük, hogy az internetes keresés új formájaként gondolni ezekre a chatbotokra ebben a formában nem túl reális.