Lula népirtással vádolja a Bolsonaro vezette brazil kormányt
Hivatalos adatok szerint tavaly 99 gyermek, köztük 67 egy éven aluli halt meg a javarészt esőerdők borította területen, 2022-ben pedig több mint 11 500 maláriás megbetegedést regisztráltak.
Fotó: Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök az államok kormányzóival és a legfelsőbb bíróság elnökével találkozik a brazíliavárosi elnöki hivatalban, a Planalto-palotában 2023. január 9-én, egy nappal azután, hogy Jair Bolsonaro korábbi brazil elnök támogatói megostromolták a hivatalt, továbbá a kongresszus és a legfelsőbb bíróság épületét. A volt elnök támogatói szerint Bolsonaro baloldali ellenfele, Lula da Silva csalással győzött a 2022. októberi elnökválasztáson.
MTI/EPA/EFE/André Borges 
A hírek szerint Brazília új elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva nemrégiben azzal vádolta Jair Bolsonaro szélsőjobboldali kormányát, hogy népirtást követett el az amazóniai őslakos nép, a janomamik ellen azzal, hogy utat engedett az illegális bányászatoknak.
„Amit Roraimában láttam, több mint humanitárius válság, az népirtás. Egy előre megfontolt bűntény a janomamik ellen, amelyet egy olyan kormány követett el, amely érzéketlen a brazil nép szenvedése iránt”
– írta Lula a Twitteren, nem sokkal azután, hogy meglátogatott egy túlzsúfolt klinikát Boa Vistában.
A The Guardian szerint a brazil igazságügyi miniszter, Flávio Dino pedig rendőrségi vizsgálatot rendelt el, mondván, erős a gyanúja annak, hogy a janomamikat népirtás – vagyis egy etnikai, nemzeti, faji vagy vallási csoport részleges vagy teljes elpusztítására irányuló szándékos kísérlet – érte.
Súlyos a helyzet
A brazil kormány a hétvége folyamán közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a janomami nép lakhelyén, ugyanis a hivatalos adatok szerint tavaly 99 gyermek, köztük 67 egy éven aluli halt meg a javarészt esőerdők borította területen.
A janomamik életét nagyban megnehezítette a környéken folyó illegális bányászat, amelynek következtében többen erőszakcselekmények áldozatai lettek, emellett sokan életüket vesztették különböző betegségek, kiszáradás és alultápláltság miatt.
A Telex beszámolója alapján tovább rontotta a helyzetet, hogy Bolsonaro elnöksége idején számos egészségügyi intézményt bezártak, 2022-ben pedig több mint 11 500 maláriás megbetegedést regisztráltak.
