Brüsszel Putyin helyett az orosz ellenzékkel tolt ki
A brüsszeli szankciók működnek – még ha nem is úgy, ahogy azt Ursula von der Leyen és a csapat elképzelte.
Fotó:
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus a monitoron a Moszkvától mintegy 100 kilométerre lévõ, pokrovi börtönben megtartott, a moszkvai Lefortovo börtönben közvetített fellebbezési tárgyalásán 2022. május 17-én. Navalnijt márciusban kilenc év fegyházbüntetésre ítélték csalás és az igazságszolgáltatás tekintélyének megsértése címén. Az ellenzéki vezetõre emellett 1,2 millió rubel (mintegy 6,9 millió forint) pénzbírságot is kiszabtak.
MTI/EPA/Makszim Sipenkov
Brüsszel a háború kezdetén azzal kampányolt, hogy szankciókkal igenis meg lehet állítani Oroszországot, de úgy tűnik, hogy Moszkva köszöni szép, jól van, miközben Európa értelmesebb fele már azon gondolkodik, hogy vajon teljesen összeomlik-e a gazdaság, esetleg csak annyira meggyengül, hogy a kontinens végleg lemarad a versenyben.
Azonban az Európai Unió vezetői, akik mindenhez is nagyon értenek, most végre tényleg ártottak az oroszoknak – csak nem Putyinéknak, hanem azoknak, akik segítségükre lehetnének, ha el akarnák mozdítani az orosz vezetőt.
„Az ellenzék adományokat gyűjt. A MasterCard és a VISA nem működik. Az ellenzék elkezd kriptotárcákba adományokat gyűjteni. Ma az orosz kriptotárcák leállnak. Putyin boldog” – írta Ruszlan Saveddinov a Twitterre pár nappal korábban.
Saveddinovról annyit érdemes tudni, ahogy arra a Kontra rámutatott, hogy gazdasági újságíró, Navalny antikorrupciós alapítványának projektmenedzsere, aki egyben az orosz ellenzéki politikus elnöki kampányának sajtótitkára is.
Az Európai Unió ugyanis megoldott, hogy ne tudjanak adományokat gyűjteni, úgy, hogy a nyolcadik szankciós csomagba belefoglalták a kritptovalutákhoz kapcsolódó tevékenységek tilalmát is – az orosz állampolgárokat kitiltották a kriptopiacról.
A Nyugat figyelme a háború kirobbanása után hamar a kriptovaluták felé terelődött
A nyugati vezetés, félve attól, hogy Oroszország esetleg kihasználja a kriptopénzekben rejlő lehetőségeket, és ezzel finanszírozza a háborúját, áprilisban már részleges szankciókat vezetett be.
Az is eszükbe jutott, hogy talán a gazdag oroszok, akik félnek tőle, hogy úgy veszik el a vagyonukat a nyugatiak, ahogy annak idején a nácik tették a zsidókkal, kriptoba rejtik azokat.
A lap megemlíti, hogy ráadásul Oroszországot a bitcoinbányászat harmadik legnagyobb központjaként tartották számon a háború kitöréséig.
Az Unió lépése azonban kitolt Putyin ellenzékével (is)
Hasonló sikereket értek el a kriptopénzekkel kapcsolatok korlátozásokkal, mint az energiahordozókkal kapcsolatosokkal: Putyin ellenzékének sokkal jobban fáj a döntés, mint az orosz rezsimnek.
Alekszej Navalnij, a börtönben ülő orosz ellenzéki aktivista és csapata a hatósági tilalmakat és ellenőrzést éppen kriptovaluták használatával akarták elkerülni. A mozgalom évek hosszú sora óta kriptopénztárcákba gyűjtötte az adományokat, amelyek magánszemélyektől, külföldi cégektől és titkosszolgálatoktól érkeztek hozzájuk – írja a Kontra.
A nyilvános adatokból ráadásul kiderült, hogy egy Navalnijhoz kötődő Bitcoin tárcába január végén 3,5 Bitcoint (120 000 dollár) érkezett adományként, de most ezt a finanszírozást is elvágta az Európai Unió.
