Az osztrák elnökjelölt szerint fel kellene oldani az oroszok elleni szankciókat 

Az Oroszország elleni szankciókat legalább azért fel kellene oldani, mert azok még nem vezettek változáshoz az ukrajnai helyzetben – mondta Michael Brunner osztrák kancellárjelölt, a Nép – Szabadság – Alapjogok (MFG) párt vezetője a RIA Novosztyinak.

„Az EU-nak fel kellene oldania a szankciókat, már csak azért is, mert azok még nem vezettek az ellenségeskedések beszüntetéséhez. Megegyezéses megoldást kell találni. Ez lehet a keleti régiók autonómiája, Dél-Tirol mintájára. Ukrajnának magának kellene kötelező népszavazást tartania a szigorú semlegességről” – mondta a jelölt a RIA Novosztyi kérdéseire adott írásbeli válaszában. Soron kívül Korlátozottan ugyan, de újraindult a vasúti közlekedés a Déli pályaudvaron

Az EU szankciókkal válaszolt Oroszországnak a régiók elcsatolására

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban aláírta azt a szövetségi törvényt, amely ratifikálja a Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporozsje régiók Oroszország részévé válásáról szóló szerződést. 

Az EU az Oroszország elleni nyolcadik szankciócsomag részeként kiterjesztette a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokra vonatkozó korlátozásokat Zaporozsje és Herszon régiókra, amelyek lakói népszavazáson szavaztak arra, hogy a régiók Oroszország részei legyenek. 

NE HAGYD KI

Külföld

A brit kormány szankciókat rendelt el orosz tartályhajókra

Az Orosz Föderáció többször is hangsúlyozta, hogy az új régiók csatlakozása a nemzetközi joggal szigorúan összhangban történt.

Az elnökjelölt szerint Ausztria semmiképp nem adhatja fel a függetlenségét

Brunner lát „esélyt az együttműködésre Oroszország és az EU között, egyszerűen azért, mert Oroszország is Európa része, és az EU-nak semmilyen körülmények között nem szabad egyoldalúan engednie az USA és a NATO felé”. 

Brunner hangsúlyozta, hogy elítéli az Ukrajnában zajló eseményeket: „elítélem a NATO keleti terjeszkedését vagy az elmúlt évtizedek amerikai agressziós háborúit, például Afganisztánban vagy Irakban”.

Hozzátette, hogy Ausztria semlegessége „nem tárgyalható”, ez „kötelezettség és jog”, amelynek értelmében a köztársaság „nem válhat idegen csapatok telepítésének vagy áttelepítésének helyszínévé”.

Hétvégén új elnököt választ magának Ausztria 

Október 9-én tartják az osztrák elnökválasztást, amelyen ezúttal hét jelölt indul, köztük a jelenlegi államfő, a 78 éves Alexander Van der Bellen, Michael Brunner ügyvéd, Tassilo Valentin ügyvéd, Dominik Vlazny zenész, más néven Marco Pogo, Gerald Grosz vállalkozó és blogger, Walter Rosenkranz politikus és Heinrich Staudinger vállalkozó.

Ausztriában az elnököt hatévente választják általános közvetlen választójog alapján. A győztes az a jelölt, aki az első fordulóban a szavazatok abszolút többségét megszerzi. Ha egyik jelölt sem jár sikerrel, második fordulóra kerül sor, amelyben az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt találkozik.