Bevásárolhat kínai és indiai valutából Oroszország, van azonban egy csavar
Az invázió megindulása óta Oroszország részben a szankciók hatására eltervezte, hogy apránként kitakarítja a dollárt, az eurót és a fontot a külföldi valutatartalékából.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sólymot tart a kézfején a ritka ragadozómadárfajok védelmével foglalkozó kamcsatkai solymászközpont önkéntes ornitológusaival folytatott megbeszélésen a Petropavlovszk-Kamcsatszkijban 2022. szeptember 5-én.
MTI/EPA/Szputnyik/pool/Orosz elnöki sajtószolgálat
Oroszország azon dolgozik, hogy újra visszavezesse a szigorú költségvetési szabályait, amelyet még 2022 elején függesztett fel Vlagyimir Putyin. Ennek lényege, hogy az orosz kormány az olajból befolyó többletösszegből külföldi valutát vásárol, hogy legyen valutatartaléka az országnak.
Amióta Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, azóta ez a helyzet komplikált lett: a nyugati országok befagyasztották a dollárban, euróban, fontban és svájci frankban tartott orosz külföldi valutatartalékokat, amely az összes orosz tartalék felét tette ki.
Vlagyimir Putyin és a Kreml ezért más eszközhöz folyamodik, terveik szerint úgy akarják újraindítani az olajipari extraprofiton alapuló vagyonalapot, hogy csak baráti országok valutájából vásárolnak, Nyugatiból egyáltalán nem.
A Kreml vezető gazdasági tisztviselői, a Központi Bank, illetve a legnagyobb kereskedelmi bankok tisztviselői ennek megtárgyalására össze is ültek Mihail Misusztyin miniszterelnökkel, ám a találkozó eredménytelenül zárult.
Négy különböző forrás is megerősítette a Reutersnek, hogy egy prezentációban adta elő az orosz kormány, hogy tartható lesz az orosz gazdaság számára, hogy csak baráti országok valutáiból vásárolnak, ezzel is fogják tudni stabilizálni a jelenleg hullámzó rubelt.
Az orosz gazdaság szereplői azonban el akarják kerülni, hogy túlságosan erős legyen a rubel, mert attól tartanak, hogy ezzel csökkennek majd az exportból származó bevételek – ezért is merült fel az ötlet, hogy ismét bevásárolnak külföldi valutából.
A Kreml azt kezdte el fontolgatni, hogy a kínai jüanból, az indiai rupee-ból és a török lírából is bevásárolnak, hogy feltöltsék az állami vagyonalapot és a külföldi devizatartalékot. Ezeknek a valutáknak azonban jóval nagyon gazdasági és politikai kockázatai vannak, mint az eurónak vagy a dollárnak.
Először is az a probléma, hogy a jüan és a rupee példának okáért sokkal kevésbé likvid, mint az euró vagy a dollár. A jüantartalékok elköltéséhez ugyanis Kína külön engedélye kellene, válság idején pedig ez különösen problémás, ráadásul maga a kormány prezentációja is kijelentette, hogy a rupee még ennél is kevésbé likvidálható..
Oroszország legnagyobb hitelbankja, a Sberbank kalkulációja szerint azonban az orosz kormánynak mégis célszerű lenne, ha mintegy 16 milliárd dollár értékben vásárolna be. Ezt részben arra is alapozzák, hogy szerintük az energiabevételből 70 milliárd dollárnyi szabadon felhasználható forrásuk lehetne.
Nem érdemes azonban elfelejteni, hogy a háború nagyon komoly mértékben emészti fel a pénzt, ami viszont az olajból származó többletbevételt gyorsan megcsapolhatja. Oroszország azonban érzi, hogy záros határidőn belül be kell tárazni külföldi valutából, hogy legyen mozgástere.
