Üvegszerű jeget találtak a Jupiter Ganymedes holdján
A NASA minap közzétette a Juno űrszondájának legújabb felvételeit, amelyeket a Jupiter legnagyobb holdjának, a Ganymedesnek az északi pólusáról készítették.
A NASA minap közzétette a Juno űrszondájának legújabb felvételeit, amelyeket a Jupiter legnagyobb holdjának, a Ganymedesnek az északi pólusáról készítették.
A tavaly december 26-án lőtt fotókat a Jovian Infrared Auroral Mapper (JIRAM) eszközzel állította elő a szonda.
A Ganymedes egyike annak a négy holdnak, amelyet még Galileo Galilei fedezett fel a középkorban. Nemcsak a Jupiter, hanem az egész Naprendszer legnagyobb holdjának számít az égitest – ha a méreteit nézzük, akkor még a Merkúrnál is hatalmasabb objektumról van szó.
A Ganymedes az egyetlen hold, amely saját mágneses mezővel rendlekezik, főként a jupiteri árapály hatások miatt. A NASA szerint ez a mágneses tér hasonlít a Földéhez, ahol a Napból érkező töltött részecskék vagy plazmák sokszor sarki fényként jelennek meg a pólusokhoz közeli régiók egén.
Mivel a Ganymedesnek nincs atmoszférája, ezért ezek a részecskék a hold felszínének nagy részét kitevő jégrétegeket bombázzák.
A JIRAM-ot eredetileg a Jupiter 50-70 kilométer mélységből érkező infravörös sugarainak detektálásához alkották meg, azonban a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto megfigyelésére szintén alkalmasnak találták a NASA kutatói.
Amikor a Juno elhaladt a Ganymedes északi pólusa felett nagyjából 100 ezer kilométeres magasságban, a JIRAM összesen 300 infraképet készített az égitest felületéről. Ennek a feltérképezésnek hála rájöttek, hogy az északi sarkhoz közeli térségben amorf jég jött létre a Napból származó sugárzások folyamatos radiációja következtében.
Nem egy teljesen szilárd, hideg jégről van szó, sokkal inkább egy üveghez hasonló, kristályszerkezet nélküli, folyadékszerű anyagról. A NASA asztronómusai kiemelték, hogy a Ganymedes jégrétegének különleges, szabálytalan formáját a Napból érkező részecskéknek köszönheti, amelyek meggátolják a jég kristályosodását.
