Kutatók szerint az évszázad végére kipusztulhatnak a jegesmedvék
Ha a Jeges-tenger olvadása és a globális felmelegedés az eddig megszokott intenzitással folytatódik, akkor hamarosan eltűnhetnek a Föld felszínéről a fehér bundájú emlősök.
Ha a Jeges-tenger olvadása és a globális felmelegedés az eddig megszokott intenzitással folytatódik, akkor hamarosan eltűnhetnek a Föld felszínéről a fehér bundájú emlősök.
Az Alaszkához közeli Beaufort-tengertől egészen a szibériai jeges-tengeri régióig 19 jegesmedve-szubpopuláció tagjai nézhetnek szembe szomorú sorsukkal, mivel a jégréteg vékonyodása miatt több időt tölthetnek el a szárazföldön, ezáltal hosszabb távon el lesznek zárva a nélkülözhetetlen táplálékforrásaiktól.
A tovább tartó élelem nélküli időszak, ezáltal a medvebocsokról való gondoskodás időtartamának megrövidülése a túlélést és a szaporodási rátát drasztikusan csökkentheti.
A szakember hozzátette, még ha sikerülne is enyhíteni a kibocsátáson, a jégből így is rengeteget veszthet az északi sarkkörön túli régió. A jegesmedvék sorsa évek óta a klímakatasztrófa tökéletes bizonyítékaként szolgál mind a teóriát támogatók, mind az ellenzők esetében.
Hozzávetőlegesen 25 ezer jegesmedve él jelenleg az északi sarkkörön túl. Fő vadászterületeik a befagyott jégmezők, ahol a vízből felbukkanó fókák számítanak az elsődleges zsákmányuknak. Egyes helyeken egész évben a jégen maradnak, viszont általánosságban az jellemző, hogy a melegebb tavaszi és nyári időjárási viszonyok következtében a közeli partokra vándorolnak.
A jegesmedvék akár hónapokig képesek böjtölni, ugyanis nagy mennyiségű zsírréteget építenek magukra a fókák elfogyasztásával – sokszor azonban már ez sem elég.
1981 és 2010 között átlagosan 13%-kal csökkent a régió jégrétege, ami óriási visszaesésnek vehető. A Jeges-tenger nagy részén rendkívül súlyos a helyzet – az egykor nyáron még jégmezőkben dúskáló területek mára teljesen elolvadtak.