Szerbia továbbra sem szankcionál: „nem csatlakozunk az oroszellenes hisztériához”
Szerbia és Oroszország között régóta közelebbi kapcsolat van, amely az Ukrajna elleni invázióra adott reakcióban is megmutatkozik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök portréjával vonulnak tüntetõk Belgrádban 2022. április 15-én, tiltakozásul amiatt, hogy az ENSZ Közgyûlésén, április 7-én Szerbia támogatta Oroszország tagságának a felfüggesztését a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában.
MTI/AP/Darko Vojinovic
A szerb Nova hírportál beszámolója szerint a Szerbiai Nemzetvédelmi Tanács pénteken is úgy döntött, nem vetnek ki Oroszországra szankciókat az Ukrajna ellen indított invázió miatt a kontinens nyomása ellenére.
A portál szerint a tanács még februárban hozott döntést erről először, amikor Alekszandar Vucic szerb elnök bejelentette, hogy az Európai Unió követelése ellenére nem fognak szankciókat kivetni – ezt a döntést pedig most pénteken is megerősítették.
A tanácsban egyébként döntöttek amellett is, hogy továbbra is követelni fogják, hogy a nemzetközi közösség vonja vissza Koszovó államiságának elismerését, míg Nikola Szelakovity leköszönő külügyminiszter kijelentette, hatalmas nyomásnak vannak kitéve, hogy fogadják el Szerbia területi integritásának megsértését.
Alekszandar Vulin, Szerbia belügyminisztere még április 19-én jelentette ki, hogy a Vucic vezette szerb kormány „nem fog csatlakozni az oroszellenes hisztériához”, nem fognak szankciókat kivetni – idézte a B92 hírportál.
„Nem fogok csatlakozni az oroszellenes hisztériához, mivel minden egyes oroszellenes hisztéria egyben szerbellenes hisztéria is. Minden egyes utálat a szlávok ellen, az egyben utálat a szerbek ellen is. Nem akarunk ebben részt venni. Ha az az elvárás, hogy csak imádjam az Európai Uniót és utáljam Oroszországot, most megmondom, nem gyakorlom egyiket sem”
Vulin akkor hangsúlyozta, Oroszország mindig ott állt Szerbia mellett a kulcsfontosságú történelmi pillanatokban, ezért Belgrád nem fogja feladni az évszázadok óta tartó barátságát. Külön kiemelte a 2015-ös, nagy vitát kavaró eseményeket, amikor Nagy-Britannia az ENSZ elé terjesztette, hogy a jugoszláv háború alatt történt srebrenica-i mészárlások minősítsék népirtásnak:
„Szerbia minden ellensége megpróbálja kihasználni a lehetőséget, amikor Oroszország távol van és elfoglalt a problémáival. Legfontosabb történelmi pillanatokban Oroszország Szerbia mellett állt, mint 2015-ben, amikor a britek el akartak fogadni egy határozatot, hogy a szerbek népirtók”
Hozzátette: ha nem lenne ilyen jó viszony Putyin és Vucic között, akkor elfogadták volna ezt a határozatot, de ez nem így történt. Mégis milyen népség lennénk mi, ha ezt elfelejtettük volna? Sokkal jobban aggódom az oroszok emberek iránti utálat miatt, mint az ukrajnai konfliktus miatt.
Mindennek ellenére Vucic az elmúlt idők során is jelezte, hogy Szerbiának szorosabbra kell fűznie a kapcsolatát az európai országokkal és hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a legnagyobb kereskedelmi partnere Szerbiának:
„Megértem, ha néhány ember dühös, mert azt látják, hogy az Európai Unió nyomást helyez ránk mindennap, hogy ismerjük el Koszovót és Metohiját, valamint vezessünk be szankciókat Oroszország ellen. Néha nem értjük, mik a racionális elemek, mik a fontos dolgok, mit teszünk együtt az unióval”
Ahogyan az Anadolou hírügynökség is idézte, Vucic kijelentette, Szerbia érdekeiért küzd és mivel az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere, ezért az igazságtalanság ellenére szorosabb kapcsolatokra kell törekedni:
„A mai üzenetem, hogy Szerbia az európai úton jár és folytatni is fogja ezt az utat, meg fogja harcolni a helyét az európai nemzetek családjában”
