Idén akár 2500 milliárdot is kidobhatnak az ablakon a vásárlók
Az áremelkedés következtében idén legalább 2300 milliárdot is elszórhatnak a családok a semmire, miközben az árstop nélkül még ennél is nagyobb lenne a drágulás nyugtája.
Fotó: Pixabay
Az árnövekedés egyaránt nehezen érinti a vásárlókat és a boltosokat, ugyanis egyikük sem láthatja előre, hol a drágulás vége, miközben a hatósági árszabályozás kétféleképp gyakorol hatást a két piaci szereplőre.
A vásárlóknak előny, hogy olcsóbban juthatnak hozzá az árstopos termékekhez, azonban az eladóknak nagy nehézség, ugyanis az ő beszerzési áraikon nincs stop, amely így veszteséget jelent számukra, egyben arra kényszeríti őket, hogy más áruk árait emeljék, ezzel enyhítve saját terheiket.
A blokkk.com kereskedelmi szakblog beszámolója szerint az áprilisi drágulás megközelítette a 10 százalékot, amely több volt a vártnál, 2021-ben pedig a családi költekezés 2566 milliárd forinttal nőtt. Eközben 4,6 százalékkal több árut vittek haza, illetve több szolgáltatást vettek igénybe, azonban tény, hogy árak is nagyobbak lettek 6,3 százalékkal.
Az eddig ismert adatokkal számolva idén 2300 milliárdhoz közelíthet a drágulás ára éves szinten, amely az áprilisi, vártnál nagyobb inflációs adat és az ukrajnai háborús helyzet kiszámíthatatlansága miatt akár még a 2500 milliárdot is túllépheti.
Kiderült továbbá az is, hogy az év első három hónapjában a boltokban vásárolt termékek drágulása nagyobb volt az inflációs átlagnál, amelyet az élelmiszerek árrobbanása nyomott feljebb, ennek következtében 355 milliárd forint ment el tulajdonképp a semmire.
Az árstop miatt megspórolt összeget legalább 30 milliárd forintra tették az év első három hónapjában, amely a nagyobb élelmiszeripari belföldi áremelkedés következtében újabb 30 milliárdot jelenthet, mindössze két hónap alatt.
