India és Kína mentheti meg Oroszországot az EU-s olajembargó hatásaitól
A történések következtében mindkét ország kedvező helyzetben találta magát, hiszen jelentős kedvezménnyel vásárolhatják meg az orosz olajt.
Fotó: Vlagyimir Putyin orosz elnök a szónoki emelvényhez tart a Vosztocsnij űrközpontban tett látogatása során az Oroszország ázsiai részén, az Amuri területen lévő Ciolkovszkijban 2022. április 12-én, Jurij Gagarin űrrepülésének 61. évfordulóján.
MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Jevgenyij BijatovAz Oroszországgal szembeni olajembargó esetleges kudarcára világít rá a Bloomberg jelentése, amely szerint az 1,38 milliárd lakosú India kétségbeesetten halmozza fel a nyersolajat, amióta Putyin megkezdte ukrajnai invázióját.
Sőt, a jelentés szerint India most a Putyin által ajánlott 35 dolláros hordónkénti árengedménynél is nagyobb árengedményről tárgyal, arra hivatkozva, hogy a Nyugat által bevezetett szankciók után „megnőtt a kockázat” az Oroszországgal folytatott kereskedelemben. Ha a két fél megegyezne egy hordónkénti 70 dollár alatti árban, India havonta akár 15 millió hordóval is vásárolhatna, ami jelentős mértékben kompenzálhatná a nyugati országok embargóját.
A Bloomberg szerint India a háború kezdete óta eltelt 69 napban 40 millió hordó orosz nyersolajat vásárolt, Kína azonban ennél többet, ráadásul a Financial Times beszámolója szerint a nagy mennyiség miatt komoly árengedményeket alkudtak ki az orosz olajkészletekre. Kína egyébként független cégekhez szervezte ki a kereskedelmet, és kerüli, hogy nyilvánosan beszéljenek az Oroszországtól vásárolt olaj mennyiségéről, ugyanis nem szeretnék felhívni magukra a nyugati országok figyelmét.
Mint ismeretes, az olaj ára 2,5-3,5%-kal emelkedett, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy 2022 végéig be akarja tiltani az orosz olaj szállítását az uniós országokba, annak ellenére, hogy jelenleg még nincs megállapodás a 27 tagország között, mivel többen, köztük Magyarország is jelentős mértékben függ az orosz olajszállításoktól.
Oroszország most napi 11 millió hordónyi nyersolajat termel az ország állami szolgálatai által közzétett hivatalos adatok szerint, azonban márciusban meredeken csökkent a termelés, mivel több ország is hátat fordított nekik az első szankciók bevezetése után.
Látható tehát, hogy bár az uniós embargó érzékenyen érintené az orosz gazdaságot, a barátinak nevezett országokkal szorosabbra fűzött viszony nagy segítséget jelentene számukra ennek kompenzálásában.
