Kína azt állítja, az import a felelős a COVID-19 járvány kitöréséért
A gyanús termékek között számos finomság szerepelt már, de a dél-koreai ruhák is célkeresztbe kerültek, valamint összeesküvés-elméletek kaptak szárnyra az amerikai hadsereg érintettségével kapcsolatban.
Fotó: ellinnurbakarudin / Twenty20 Az általánosan elfogadott vélekedés szerint a COVID-19 járvány Vuhanból indult útjára 2020-ban, Kína azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy megszabaduljon a korántsem hízelgő címtől, és a csülöktől a ruházatig mindenféle importterméket felelőssé tett már a vírus terjedéséért.
Kínai tisztviselők először a fagyasztott norvég lazacot hibáztatták, amikor 2020-ban megszaporodtak a koronavírus megbetegedések Pekingben. Később azt állították, a Chiléből származó rákokon és az ecuadori garnélarákon találták meg a vírust, de a sor tovább bővült a sertéscsülökkel és banánnal, vagy éppen a Dél-Koreából érkező ruhákkal és csomagokkal.
A legtöbb szakértő – még néhány kínai is – úgy véli, hogy ez halandzsa. A WHO szerint nincs rá bizonyíték, hogy az emberek megfertőződhetnek élelmiszerektől vagy azok csomagolásától, a vírus ugyanis ritkán terjed felületeken keresztül. A koronavírus apró cseppek belélegzésével terjed, és Kína valószínűleg csak a vírus ártalmatlan töredékeit találhatta meg a banánon.
Az importált termékek azonban jó bűnbakként szolgálnak. Kína „zéró covid” politikája értelmében megbüntetik azokat a tisztviselőket, akik felügyelete alatt járvány tör ki, és segít, ha a külföldieket hibáztathatják ezért. A kínai tisztviselők és média olyan alaptalan összeesküvés-elméletekkel is előálltak, miszerint a vírus az Egyesült Államokból származik, és amerikai katonák vitték Vuhanba, ahol a járvány kitört.
Ez a hozzáállás paranoiához vezet; egy a sanghaji piacon készült videón az látható, ahogyan egészségügyi tisztviselők egy élő ponty ajkát mossák, tavaly pedig az Országos Egészségügyi Bizottság figyelmeztetést adott ki az importált cseresznyével kapcsolatban. Egyes termékekhez QR-kód is tartozik, amelyeket beolvasva a vásárló ellenőrizheti az áru koronavírus-tesztjének eredményét.
Az import tesztelése és karanténba helyezére költséges a vállalkozások számára; ha egy teszt pozitív, az értékesítést le kell állítani – olvasható az Economist cikkében.
Az Európai Unió kínai delegációja szerint Kína soha nem osztott meg tudományos indoklást a korlátozó és indokolatlan intézkedések bevezetésével kapcsolatban. Joerg Wuttke a „woodoo-tudományt” okolja az importtal való bánásmódért, és szerinte a hisztéria még mindig az égig ér.
