Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
366,88 Ft
Euró
400,91 Ft
Font
479,38 Ft
Bitcoin
64,084 $

Sötét anyagból álló csillagromboló aszteroidáktól hemzseghet a világűr

Bár rendkívül gyakorinak számít a sötét anyag az univerzumban, egyelőre még nem sikerült kézzel fogható bizonyítékot találni létezésére.

...svg content...Twenty20
Világűr
Author image

Kulcsár Péter

Szerkesztő

Kutatók nemrégiben egy új módszert javasoltak a felismerésére: olyan lökéshullámokat keresnek, amelyek a sötét anyagból álló aszteroidák csillagokkal való ütközése során keletkeznek.

A SLAC Nemzeti Gyorsító Laboratórium és az Université Paris Saclay kutatói által bemutatott módszerrel precíz módon ki lehet mutatni a sötét anyagot az univerzumban, állításuk szerint ugyanis a szóban forgó matéria csillagokon áthaladva egyedi jeleket hozhat létre, ezt pedig teleszkópok segítségével észlelni lehet. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

A sötét anyag kimutatásának legfőbb kihívását részben az jelenti, hogy számos tulajdonsága továbbra is ismeretlen, beleértve az őt alkotó részecskék tömegét is. Az új tanulmányhoz a kutatócsoport olyan kozmikus „csomókra” összpontosított, amelyek tömege egy aszteroida súlyával egyenértékű.

A legtöbb kísérletben olyan sötét anyagot kerestek, amely különálló részecskéi körülbelül olyan nehezek, mint egy atommag, illetve olyan tömegű csomók után kutattak, amik bolygókból állhatnak. Az aszteroida méretű sötét anyag köztes esete érdekelt bennünket, amelyről eddig azt gondoltuk, hogy kísérletileg nehezen vizsgálható, mivel a sötét aszteroidák túl ritkák lennének ahhoz, hogy a Földnek csapódjanak, és túl kicsik ahhoz, hogy az űrben láthassuk őket” – mondta Kevin Zhou, a kutatás egyik vezetője.

Ha valóban léteznek a sötét anyagú aszteroidák, akkor időnként áthaladnak különböző univerzumbéli objektumokon, így egyszer asztronómusok is detektálhatják őket kifinomult műszereikkel. Amint egy ilyen tulajdonságokkal rendelkező űrszikla szuperszonikus sebességgel száguld át egy csillagon, lökéshullámokat kelthet, így amikor ezek a hullámok elérik a csillag felszínét, rövid ideig tartó optikai, ultraibolya és röntgenfényből álló jelet hozhat létre, amelyet a teleszkópok érzékelhetnek.

Az egyik probléma az, hogy ezek a jelek hasonlítanának a csillagok által természetes módon kibocsátott kitörésekre, ám a kutatócsoport szerint ezt úgy lehetne orvosolni, ha a keresést az alacsony UV-kibocsátású, úgynevezett narancssárga törpékre, illetve azokra a csillagokra összpontosítanák, amelyek sűrű porhalmazokban találhatók, ahol nagyobb a sötét anyag koncentrációja.

A kutatócsoport szerint a meglévő és a készülő teleszkópok képesek lehetnek ezeket a jeleket észlelni, és még csak nem is kellene kifejezetten rájuk vadászni, csillagászok más adatokból is ki tudnák olvasni a jelenlétükre utaló nyomokat.