Nem biztos, hogy a vitaminok a koronavírus-fertőzés csodaszerei
Habár a magyarok vitaminfogyasztási kedve a covid-járvány közepette felélénkült, bizonyos szakértők úgy gondolják, az emberek átestek a ló túloldalára.
Twenty20 
A koronavírus-járvány kezdete óta sokan abban bíznak, hogy az immunrendszerük erősítésével jobban fel tudnak készülni, nagyobb védettséget tudnak szerezni. A Harvard Egyetem blogján közérthetően összegyűjtötte a covid és a vitaminok kapcsán a tényeket: nincsen arra vonatkozó bizonyíték, hogy a C- vagy D-vitamin, illetve a cink szedése segítené a vírus elleni védekezést és/vagy a felépülést – olvasható a G7 riportjában.
A túlzott vitaminfogyasztásnak lehetnek mellékhatásai is, így nem érdemes a napi ajánlott mennyiségnél vagy orvos által ajánlottnál többet szedni. Úgy tűnik, a magyarok nem ezt a stratégiát követik. A tíz vezető vitamingyártó és -forgalmazó árbevétele 2020-ban másfélszeresére nőtt, 2021-ben már 49 milliárd forint bevételt könyvelhettek el.
Ezek a cégek összesen 8,8 milliárd forint adózott eredményt könyvelhettek el, így a vitaminokat árusító és gyártó vezető cégek 18 százalékos profitrátát értek el 2020-ban. Ez igen jelentős növekedés, hiszen a korábbi években 9-11 százalékos árbevétel-arányos adózott eredménnyel működtek – írta a lap.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2020 végén készített nem reprezentatív, online felmérést, amit 508-an töltöttek ki. A válaszadók havonta jellemzően 5 és 15 ezer forint között költenek étrend-kiegészítőkre, aminek 95 százalékát vitaminok, multivitaminok és ásványi anyagok teszik ki.
A válaszadók 26 százaléka vásárolt havi ötezer forintnál kevesebbért étrend-kiegészítőket, 56 százalékuk 5 és 15 ezer forint közötti összeget költ erre, 13 százalékuk 15 és 30 ezer forint között költ, öt százalékuk pedig 30 ezernél is többet. Az átlag körülbelül 12 ezer forint.
