Így nézett ki 2021, a katasztrófák éve
2021-ben sorra érték a világot a katasztrófák, és ha a koronavírus-járvány nem lett volna elég, idén pusztító természeti jelenségek és időjárási viszontagságok keserítették meg életünket.
Drónnal készített felvétel a heves esõzések miatt megáradt Agra folyó által elöntött házakról az észak-spanyolországi Huartéban 2021. december 10-én.
MTI/EPA/EFE/Jesús Diges
Egy friss jelentés, mely sorra vette 2021 katasztrófáit, megállapította, hogy az éghajlatváltozással összefüggésbe hozható természeti katasztrófák több millió ember életét keserítették meg. A Christian Aid jótékonysági szervezet által készített tanulmány összeszedte az idei év legszélsőségesebb természeti katasztrófáit, becsléseik szerint pedig e listán szereplő esetek egyenként több mint 1,5 milliárd dollárnyi kárt okoztak a lakosságnak.
A kutatók világszerte egyre inkább egyetértenek abban, hogy a világot sújtó természeti katasztrófák az éghajlatváltozásnak tudhatók be, és ha nem cselekszünk sürgősen, ezek mértéke csak rosszabb lesz, ami jelenleg elképzelhetetlennek tűnik, hiszen 2021-ben több száz ember vesztette életét, és több százezren kényszerültek otthonuk elhagyására a természet pusztítása miatt.
Az első helyen az Amerikát sújtó augusztusi Ida hurrikán áll, holtversenyben a júliusi európai áradásokkal. A Christian Aid számításai szerint az Egyesült Államokat sújtó Ida hurrikán volt az év financiálisan legpusztítóbb időjárási eseménye, Lousiana államban például több ezer embert evakuáltak otthonaikból, míg a brutális esőzések, melyek hatalmas áradásokat okoztak, elérték New Yorkot is, ahol árvízvészhelyzeti riasztást adtak ki. Az áradásokban 95 ember vesztette életét, a szervezet pedig közel 65 milliárd dollárra becsüli a gazdasági károkat.
A második legpusztítóbb jelenség idén a Franciaországot, Németországot, Belgiumot és Hollandiát sújtó júliusi áradások voltak, ugyanis a heves esőzések következtében a folyók megduzzadtak, a védművek pedig nem bírták a terhelést, így több gát is átszakadt, utakat, otthonokat, sőt, egész városokat elárasztva. A brutális áradások 240 ember életét követelték, és minimum 43 millió dolláros kár keletkezett az érintett területeken.
A biztosítókat is megszólaltatták az ügyben, hiszen a kárigényeket ők kezelik, az Aon biztosítótársaság pedig egy meglepő adatot közölt az idei év káreseményei kapcsán: az idei év volt zsinórban a negyedik, amikor a globális természeti katasztrófák által keletkezett károk mértéke meghaladja a 100 milliárd (!) dollárt. Kitértek arra is, hogy még ez az összeg sem teljes, hiszen számos olyan természeti esemény is történt, melyek esetében nehezebben megállapítható a pénzügyi jellegű kár, az emberi veszteségek azonban annál nagyobbak.
A következő helyre a dél-szudáni áradások kerültek, melyek következtében több mint 800 ezer embernek kellett elhagynia otthonát; míg a májusi, Indiát, Srí Lankát és a Maldív-szigeteket sújtó Tauktae ciklon elől 200 ezer embernek kellett elmenekülnie otthonából. A jelentésben kiemelték, ha bár az idei COP26 klímakonferencián megvitatott jövőbeli tervek üdvözlendőek, 2022-ben tényleg el kell kezdeni cselekedni, máskülönben az éghajlatváltozás földi pokollá fogja változtatni bolygónkat.
(BBC)
