Az atomreaktorok közelében élő baktériumok jelenthetik a megoldást a vakcinákra
A Deinococcus radiodurans egy felettébb különleges mikroorganizmus, amely a sivatagi hőségeket és az extrém fagyokat is képes átvészelni.
A Deinococcus radiodurans egy felettébb különleges mikroorganizmus, amely a sivatagi hőségeket és az extrém fagyokat is képes átvészelni.
Talán nem gondolnánk, hogy a védőoltások kifejlesztésében pont egy olyan mikróba segíthet, amely probléma nélkül túléli az extrém körülményeket is.
A baktérium lenyűgöző tulajdonságai közül a legfontosabb az, hogy ellenáll a radioaktív sugárzásokat. Több mint 5 000 gray-nek (Gy) megfelelő mérgező sugárzások és maró hatású kémiai anyagok elnyelésére képes a hőmérsékleti rezisztenciáján kívül. A faj törzseinek egyedeit leggyakrabban az atomerőművek hűtővíztartályaiban lehet fellelni.
A kutatók hosszú évek óta próbálják kideríteni, vajon hogyan sikerülhetett elérnie az apró élőlénynek azt, hogy ennyire immunissá fejlessze ki magát a különféle negatív behatások kivédésére.
Mike Daly, a Uniformed Services Egyetem molekuláris biológusa az egyik, aki választ szeretne kapni erre a fontos kérdésre:
„Azért foglalkoznak ezzel a témával ilyen kevesen, mert a rejtélyt lényegében már megoldották, mivel már 20 éve tudjuk, hogy ezek a baktériumok ellenállnak a sugárzásoknak, mi pedig ezekre kell, hogy építsünk.”
Daly hozzátette, hogy vadonatúj módszerek után néznek a mikroorganizmus kapcsán, melyekkel gyorsabb, olcsóbb és biztonságosabb vakcinákat fejleszthetnek ki a jövőben.
A Deinococcus radiodurans kulcsfontosságúképességei közé tartozik, hogy megvédi és megjavítja a szervezetében lévő DNS és RNS fehérjéket. Ennek elérésére minden egyes baktérium speciális antioxidáns keveréket állít össze, amelyben pozitív töltésű mangán molekulák találhatóak.
„Bebizonyítottuk, hogy ezek a mangán-komplexek rendkívül hasznosak a proteinek oxidánsoktól való megvédésében, melyek általában sugárzás következtében jöhetnek létre. Ha mesterségesen tudnánk hasonló patogénszerű élőlényeket tenyészteni ezekkel a mangántartalmú antioxidánsokkal, akkor a genom módosításával teljesen steril és fertőzésre képtelen DNS és RNS molekulákat alkothatnánk meg, egyúttal a peptidek struktúráját és a ligandumok szerkezetét is megőrizhetnénk”, magyarázta Daly.
Ha mindezt meg tudják majd valósítani a kutatók, akkor felgyorsíthatják a védőoltások fejlesztési fázisát, mégpedig úgy, hogy minimális beavatkozásokat kell csak elvégezniük a patogén felületén lévő antigénekben.
Kapcsolódó hír:
