Karikó Katalin szerint az új mutáció megjelenése akár a járvány végét is jelezheti

Karikó Katalin, Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, és a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója a Kossuth Rádióban beszélt a koronavírusról, a járvány kapcsán megjelent tévhitekről és álhírekről, de említést tett a koronavírus elleni vakcinákról is.

A világhírű tudós megosztotta, ha vérünkben van ellenanyag, akkor az orrnyálkahártyában is, idővel azonban némiképp csökken az ellenanyagszint, ezért tudunk megfertőződni a vírussal, ha az oltás óta már sok idő telt el. Amennyiben a vérben található ellenanyagszint csökkenésnek indul, még mindig fennáll a fertőzés veszélye, azonban a súlyos megbetegedéssel szemben védve vagyunk, mivel a vérkeringésbe jutva az emlékező sejtek detektálják a vírust. Soron kívül Korlátozottan ugyan, de újraindult a vasúti közlekedés a Déli pályaudvaron

Az ellenanyagszint mellett azonban kulcsfontosságú kérdés a beteg általános egészségi állapota is, ugyanis a krónikus légzési betegségek, a keringési zavarok, és a vesebetegségek is jelentősen növelik a súlyos megbetegedés kockázatát. Habár eddig nem sokszor esett szó róla, de az is kruciális kérdés, hogy mennyi vírust lélegez be az érintett: Karikó Katalin megosztotta, kórházakban fiatal orvosok vesztették életüket, mert olyan mennyiségű vírust lélegeztek be, mellyel az immunrendszerük nem tudta tartani a lépést.

Karikó Katalin elmondta, azon esetek felében, ahol a fertőzöttek ugyan be voltak oltva, mégis kórházba kerültek, valamilyen társbetegség is fennállt, leginkább pedig a cukorbetegség súlyosbíthatja az ilyen betegek állapotát. További kockázati tényezőnek számít a túlsúly, a tudós pedig ennek kapcsán megosztotta, hogy azok a gyermekek, akik az első hullám idején kerültek be az amerikai philadelphiai gyerekkórházba, és életüket vesztették, mind túlsúlyosak voltak.

A tévhitek kapcsán Karikó leszögezte: nyilvánvalóan nem az oltások okozzák a megbetegedést, ugyanis míg a vírus képes szaporodni, a vakcinában lévő apró mRNS nem képes sokszorozódni. A pandémia alatt történő oltás kapcsán a tudós megjegyezte, nyilván sokkal jobb lett volna a járvány előtt kifejleszteni a vakcinákat, de mivel nem tudtuk, hogy jön, most nincs jobb megoldás annál, minthogy oltunk.

Karikó Katalin az omikron variáns kapcsán megosztotta, egyelőre nincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi vakcinák milyen mértékben képesek védelmet nyújtani az először Dél-Afrikában jegyzett variánssal szemben, s bár a mostani adatok szerint többen kerülnek kórházba, a betegek állapota nem súlyosabb, mint a delta variáns esetében.

A tudós kiemelte, bár egyelőre kevés adat áll rendelkezésre az omikronról, ha a variáns jobban terjed, de kevésbé súlyos megbetegedést okoz, az akár előnyünkre is válhatna, hiszen könnyebben elérhetnénk a nyájimmunitást. Habár akár két hét alatt elő lehet állítani egy új készítményt, pontosan nem tudni, hogy mennyi időt venne igénybe a gyártás és a klinikai tesztsorozat.

Arra a kérdésre, hogy az omikron véget vethet-e a járványnak, Karikó Katalin azt felelte, még várnunk kell az adatokkal, de ha az omikron tényleg képes lesz kiszorítani a deltát, és nem is okoz majd súlyosabb megbetegedést, akkor nem kell aggódnunk. Karikó Katalin a beszélgetés végén hozzátette: „Én nagyon optimista vagyok”.

(hirado.hu)