Idén nyáron azonban szívszorító jelenet váltotta fel a madarakról készült szokásos pompás naplementés képeket, amelyeket Fahri Tunc természetfotós készített. A flamingó fiókák és a kifejlett példányok tetemei szétszóródtak a repedezett, kiszáradt tómederben.

A 643 négyzetkilométeres tó – Törökország második legnagyobb tava és számos madárfaj otthona – idén teljesen visszahúzódott. A szakértők szerint a Tuz-tó (törökül Tuz Gölü, azaz Sós-tó) az éghajlatváltozás okozta aszály – amely keményen sújtotta a régiót – valamint a több évtizedes káros mezőgazdasági politika áldozata, amely kimerítette a föld alatti vízkészletet.

A természetfotós szomorúan osztotta meg a tényt az Independenttel, miszerint a víz hiánya miatt 5000 flamingó pusztult el a tónál. Törökország-szerte számos más tó is hasonlóan kiszáradt vagy riasztó mértékben apadt, amit az alacsony csapadékmennyiség és a nem fenntartható öntözési gyakorlatok befolyásoltak.

Klímaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy az egész Földközi-tenger medencéjét, beleértve Törökországot is, különösen nagy mértékben fenyegeti a súlyos aszály és az elsivatagosodás veszélye. Júliusban erdőtüzek pusztítottak Törökország déli partvidékén, nyolc ember meghalt, és több ezren kényszerültek menekülni.

Az ország északi Fekete-tenger partvidékének egy részét áradások sújtották, amelyek 82 ember halálát okozták. Korábban a Márvány-tengert egy tengeri nyálkaréteg borította be, amelyet a magas hőmérsékletnek és a rossz hulladékgazdálkodásnak tulajdonítottak, és amely veszélyeztette a tengeri élővilágot.

Bár Törökország az elsők között írta alá a 2015-ös párizsi éghajlatváltozási megállapodást, az ország egészen e hónapig halogatta annak ratifikálását, mivel a szigorúbb kibocsátás-csökkentési célok elkerülése érdekében a fejlett országok helyett fejlődő országgá kívánta átminősíteni magát. A török törvényhozók a fejlett ország státusz elutasításáról szóló nyilatkozatot adtak ki az éghajlati megállapodás ratifikálásával egy időben.