Folyékony óceánok lehetnek a Vénusz kérge alatt
A Vénusz maga a pokol: az atmoszférája szén-dioxidban dúskál, az égboltot mérgező kénsav-felhők fedik, miközben a felszínén olyannyira forró időjárási körülmények uralkodnak, hogy porrá égnénk rajta.
NASA 
Van azonban remény arra, hogy az élet is jelen lehet az égitesten, tudósok ugyanis előálltak egy új elmélettel, mely szerint a Vénusz vastag köpenye alatt forró vízpára gőzölgöghet, ami később folyadékként csapódhat ki.
Az ArXiv tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban arról írnak, hogy amíg a Föld-típusú bolygókon a szén-dioxid egy része a kőzetekben nyelődött el, és az idő előrehaladtával az oxigén és a víz vette át szerepét a légkörben, addig a Vénuszhoz hasonló égitesteken mindez fordítva történt meg.
Ha igazak a kutatók teóriái, akkor elképzelhető, hogy a kietlennek és élhetetlennek tűnő bolygó szén-dioxidban gazdag atmoszférája miatt az oxigén, így a vízgőz is az alsóbb rétegekbe került, a forróság következtében pedig zárványokba szorult, és a köpeny alá kényszerült.
Mindez azt jelentené, hogy a Földdel ellentétben egy fordított folyamat játszódott le, melynek révén a talaj mélyében, a köpeny alatt, a kéreg felsőbb részében kialakultak olyan rétegek, ahol forró állapotban ugyan, de megtalálható a víz.
Nem csupán a Vénuszon, hanem más égitesteken is létrejöhettek hasonló zárványok, így annak a lehetősége sem zárható ki, hogy akár a Marson, a Merkúron vagy éppen a Földön is folyékony vízben burjánzik az alsó, inaktívnak hitt talajréteg.
