Csillagok összeomlása magyarázhatja Einstein relativitáselméletét
A tudósok egy újabb bizonyítékot találtak a korszakalkotó német fizikus hipotéziseire.
A tudósok egy újabb bizonyítékot találtak a korszakalkotó német fizikus hipotéziseire.
Az Astronomy and Astrophysics tudományos lapban múlt hónapban megjelent kutatásban két fehér törpe és egy összeomlott neutroncsillag segítségével demonstrálták a szabadesés teóriáját.
Ezt az elméletet először Galileo Galilei híres pisai ferde toronnyal kapcsolatos gondolati kísérletében szemléltette, amely szerint az épület tetejéről leejtett tárgyakat a gravitáció ugyanolyan mértékben gyorsítja fel.
A csillagászok vadonatúj felfedezését hihetetlen pontosságú mérések alapján erősítették meg, ezzel együtt pedig Einstein hipotézisét is bebizonyították.
A Manchesteri Egyetem kutatói a különleges szabadeséses jelenséget három csillagnál állapították meg. Az egyik egy fehér törpe és egy pulzár, amely lényegében egy, a Napnál 1,44-szer nagyobb tömegű halott égitest.
Az apró csillag és a pulzár egy harmadik fehér törpe körül keringve alkot egy kozmikus konstellációt, amit úgy kell elképzelni, mint ahogyan például a Hold kering a Föld körül, ez a rendszer pedig a Nap körül.
A tudósok egy ideje azt feltételezték, hogy az űrbéli objektumokat a gravitációs húzóerők tarthatják össze, az új vizsgálatok éppen ezt a teóriát támaszthatnák alá, amely a mi Naprendszerünkre is érvényes lehetne.
Ezek az események az általános relativitással szintén összefüggésbe kerülhetnek, amely állandó gravitációs gyorsulásról számol be különféle lehetséges forgatókönyvektől függetlenül.
A manchesteri asztronómusok a három csillagot nanomásodpercnyi pontossággal követve kiszámították, hogy az első fehér törpe és a pulzár teljesen azonos sebességgel közelít a másik fehér törpéhez, ezzel tökéletesen alátámasztva Einstein hipotetikus jóslatait.
Kapcsolódó hír:
