Kis országok ambiciózus céljai miatt növekszik a klímavédelmi nyomás a nagy kibocsátókon

Patricia Espinosa, az ENSZ klímaválságért felelős vezetője elmondta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete szombaton 110 országtól kapott új, környezetvédelemmel kapcsolatos ígéreteket, abból a közel 200-ból, amely aláírta a 2015-ös párizsi klímaegyezményt.

“Ez az eredmény messze nem kielégítő, hiszen az országok alig több mint fele tarotta csak be a határidőt” – közölte Espinosa, és arra kérte a a lemaradókat, hogy „duplázzák meg erőfeszítéseiket”, és tegyenek ambiciózusabb kötelezettségvállalásokat a bolygó védelme érdekében.  Soron kívül Gyújtogatás áldozatai lettek a Fidesz választási plakátjai

A július 30-i határidő betartásával összesen 15 ország – többségük kisebb területű és alacsony kibocsátású – nyújtott be a korábbiaknál ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzéseket, köztük Sri Lanka, Izrael, Malawi és Barbados. Malajzia, Nigéria és Namíbia nagyobb országokként szintén szigorúbb klímavédelmi ígéreteket  tett.

Az emberéleteket követelő hőhullámok, árvizek és erdőtüzek világszerte egyre gyakoribbá válnak, és egyre sürgetőbbé teszik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó intézkedéseket. Az ENSZ legfrissebb elemzése szerint azonban az országok által eddig megtett klímavédelmi ígéretek nem elegendőek a válság lelassításához – írja a Reuters hírügynökség.

Kína – mint a világ legnagyobb kibocsátója – és olyan országok, mint India és Dél-Korea még nem nyújtották be az új éghajlatváltozás elleni ígéretiket, az ENSZ klímacsúcsa előtt azonban jelentős nemzetközi nyomás nehezedik rájuk.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió, a világ második és harmadik legnagyobb kibocsátója, az elmúlt hónapokban jócskán nagyobb célokat tűztek ki maguk elé, mint korábban, és az ígérték, hogy gyorsabb ütemben csökkentik majd a károsanyag-kibocsátást az évtizedben, mint eredetileg tervezték.