A tálibok gyors offenzíva után kulcsfontosságú városokba hatoltak be Afganisztán északi részén
Mindez akkor történik Afganisztánban, amikor az amerikai és nemzetközi csapatok az elkövetkező hetekben elhagyják az országot.
Fotó: Flickr/The U.S. Army
A tálibok vasárnap behatoltak két észak-afganisztáni tartományi fővárosba – közölték helyi tisztviselők –, ami egy olyan lázadó offenzíva csúcspontja, amely az elmúlt hetekben vidéki körzetek tucatjait lepte el, és több száz kormányerőt és katonát kényszerített megadásra.
Kunduz városában, az azonos nevű tartomány fővárosában a tálibok elfoglalták a város bejáratát, mielőtt szétszóródtak a városrészekben. Kunduz 2015-ben és 2016-ban rövid időre a tálibok kezére került, mielőtt az amerikai légicsapások, a különleges műveleti erők és az afgán biztonsági erők visszaszorították őket.
„Most éppen lövések hangját hallom. A tálibok megjelentek Kunduz sikátoraiban és mellékutcáiban, és pánik van az egész városban”
– mondta Amruddin Wali, Kunduz tartományi tanácsának tagja.
Az amerikai és nemzetközi csapatok – amelyek jelenleg főként a fővárosban, Kabulban és a bagrami repülőtéren állomásoznak – heteken belül elhagyják az országot, miután Biden elnök áprilisban bejelentette, hogy szeptember 11-ig véget vet az amerikai háborúnak az országban.
Kunduztól nyugatra, Faryab tartomány fővárosában, Maimanában tálib harcosok jelentek meg a város bejáratánál, mielőtt a város peremvidékére vonultak volna. A tálibok vasárnap estig összecsaptak a biztonsági erőkkel, miután az elmúlt napokban a főváros környező kerületeiben többször is hatalomátvételre került sor.
Az egyik ilyen csatában a tálibok a kormány legelitebb erői közül több mint 20 embert megöltek. Egy másikban több tucatnyi afgán csapat adta meg magát, miután kifogytak a lőszerből. A közelgő amerikai kivonulás azt jelenti, hogy az afgán csapatok olyan harci támogatás nélkül maradnak, amely a múltban megállította az ilyen tálib offenzívákat.
„Ha Kabulból erősítés érkezik, és repülőgépek támogatják a biztonsági erőket, a tálibok nem tudnak behatolni a városba” – mondta Sebghatullah Szelab, Faryab tartományi fővárosának képviselője. A Kunduzzal szomszédos Takhar tartomány fővárosának, Taliqannak bejáratánál is összecsapásokra került sor vasárnap.
Az elmúlt hetekben az amerikai légi támogatást jelentősen csökkentették a korlátozott bevetési szabályok miatt, és számos amerikai katonai repülőgép Afganisztánon kívül állomásozik. Az afgán légierő azonban nehezen tudja pótolni a hiányt. Pénteken Ashraf Ghani afgán elnök a Fehér Házban találkozik Biden elnökkel, hogy megvitassák az amerikai csapatkivonást.
Az elmúlt 24 órában mintegy tucatnyi körzet esett el, és a tálibok kezére került – főként az ország északi részén. Május 1-je óta, amikor az amerikai erők hivatalosan megkezdték kivonulásukat az országból, a The New York Times által gyűjtött adatok szerint a tálibok – helyi közvetítés, katonai offenzívák és a kormány visszavonulása révén – több mint 50 körzetet foglaltak el.
A kormányerők csak néhány körzetet foglaltak vissza, mivel a vereségek arra kényszerítették az afgán parancsnokokat, hogy mérlegeljék, milyen területeket tarthatnak meg az amerikaiak távozása után. Rohullah Ahmadzai, a védelmi minisztérium szóvivője azonban szombaton az Al Jazeerának azt mondta: „Van egy új, szilárd és hatékony terv arra, hogy visszafoglaljuk azokat a területeket, ahonnan visszavontuk erőinket”.
Az országban nagyjából 400 körzet van, amelyek közül sok már jó ideje a tálibok által vitatott és ellenőrzött. Az amerikai kivonulás megkezdése előtt azonban csak néhány körzet cserélt gazdát az elmúlt évben.
A múltban több ilyen hatalomátvétel is úgy zajlott, hogy a tálibok elfoglaltak területeket, amelyeket később a kormány visszafoglalt. Májusban a tálib erők behatoltak Lashkar Gahba, az ország déli részén fekvő Helmand tartomány fővárosába. Az afgán erőknek és az amerikai légicsapásoknak sikerült visszaszorítaniuk a felkelőket.
A jelenlegi helyzet azonban nem sok jót ígér a kormányerők és az észak-afganisztáni hatalomgyakorlók parancsnoksága alatt álló milíciák számára, akik közül néhányan hírhedt hadurak, akik az ország 1990-es évekbeli polgárháborúja és a 2001-es amerikai invázió óta tartják meg a hatalmat.
Ezek a milíciaerők, amelyek gyakran elsősorban tádzsik, üzbég és hazarák etnikumúakból állnak, régóta északot tekintik erődjüknek a táliboktól, a délen felemelkedett, elsősorban pastun csoporttól. Még a szomszédos milíciaerőkkel együtt is alacsony a kormánycsapatok morálja, és gyakran elszigetelt előőrsökben és bázisokon ostromolják őket, amelyeket csak az afgán légierő tud ellátni.
A pilóták és repülőgépek kis csoportja saját problémáik sorával néz szembe, mivel a nemzetközi erők és a karbantartó vállalkozók elhagyják az országot. Szombaton az afgán kormány a biztonsági helyzet romlásának egyértelmű jeleként új megbízott védelmi minisztert, belügyminisztert és hadseregvezetőt nevezett ki.
