Megkezdődik Aung Szan Szú Kji tárgyalása Mianmarban a februári puccs után

Hétfőn megkezdődött Aung Szan Szú Kji pere, akinek kormányát egy katonai puccsal buktatták meg Mianmarban, egy sor olyan büntetőjogi váddal, amelyek – ha elítélik – megakadályozhatják, hogy visszatérjen a közéletbe.

A 75 éves Szú Kji több mint három évtizede meghatározó alakja országa demokráciáért folytatott küzdelmének. A katonai uralom ellen küzdő aktivistaként nemzetközi elismerést szerzett, és 2016-ban Mianmar de facto civil vezetője lett a részleges demokráciára való átállás során. A tábornokok ezt a változást megfordították, és február 1-jén elűzték őt a hatalomból, és a fegyveres erők főparancsnokának adták az abszolút irányítást, Szú Kjít pedig azóta is fogva tartják.

A hatóságok hét bűncselekménnyel vádolják Szú Kjít, amelyek ügyvédjei szerint mind politikai indíttatásúak. Két vádpont az illegálisan behozott walkie-talkie-kkal kapcsolatos, két vádpont a járványügyi szabályok megsértésével, valamint egy-egy vádpont szól a államtitkokkal való visszaélésről, zavargások szítására irányuló szándékról és korrupcióról. Ha bármelyik vagy valamennyi vádpontban elítélik, Szú Kji egytől több mint 20 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat – mondta Khin Maung Zaw, az egyik ügyvédje.

Hétfőn három ügyben zárt ajtók mögött kezdődött a tárgyalás, két másik ügyet pedig kedden tárgyaltak. Az államtitokkal kapcsolatos ügyet külön tárgyalják majd, a múlt héten benyújtott korrupciós vádat pedig még nem vitték bíróság elé – mondta az ügyvéd. A korrupcióval vádolt ügy kivételével várhatóan augusztus közepéig minden ügyben döntés születik majd.

„A vádak halmozásával minden bizonnyal úgy tűnik, hogy politikai életét megfojtották. A különböző vádak összeollózása boszorkányüldözésnek tűnik, hogy igazolja az államcsínyt” – mondta David Mathieson, egy Thaiföldön élő független mianmari szakértő. A mianmari hadsereg nem reagált a kommentárra vonatkozó megkeresésre.

Őrizetbe vétele óta Szú Kjít távol tartják a nyilvánosságtól, és csak háromszor találkozhatott személyesen az ügyvédeivel, köztük hétfőn, amikor megjelent a bíróságon. Khin Maung Zaw elmondta, hogy eredetileg a naypyitawi rezidenciáján tartották fogva, majd május 23-án éjjel egy ismeretlen helyre szállították. Ő és az ügyvédei nem tudják pontosan, hogy hol tartják fogva nyolc másik fogvatartottal és kutyájával, Taichitóval együtt – mondta.

Khin Maung Zaw megosztotta, hogy nem férhetett hozzá a független média semmilyen formájához, és nagyrészt nem tud a puccs óta eltelt időszak eseményeiről. Az első találkozásuk során az ügyvédek gyorsan tájékoztatták őt arról, hogy az ország a puccs óta káoszba süllyedt: hogy országszerte tüntetések törtek ki a városokban és falvakban a hatalomátvétel ellen, a biztonsági erők pedig lelőtték a békés tüntetőket és őrizetbe vették politikai szövetségeseit. Aktivistákat, művészeket, újságírókat és másokat is tömegesen letartóztattak – mondták neki.

Szú Kjít több mint három évtized alatt többször is őrizetbe vették demokráciapárti aktivizmusa miatt. 1989 és 2010 között összesen csaknem 15 évet töltött házi őrizetben, és a világ egyik leghíresebb politikai foglya lett. A több évtizedes katonai uralom miatt az ország diplomáciailag elszigetelődött és gazdaságilag tönkrement, ami végül arra késztette a tábornokokat, hogy egy demokratikusabb modellt kövessenek, amely visszavezetné Mianmart a globális közösségbe.

A 2015-ben tartott választásokat, az évtizedek óta első szabad és tisztességes szavazást Szú Kji pártja elsöprő fölénnyel nyerte meg, ami tartós és széles körű népszerűségét bizonyítja. Szú Kji 2016-ban Mianmar de facto civil vezetője lett, bár a hadsereg továbbra is megtartotta a hatalom kulcsfontosságú eszközeit és a gazdaság nagy részeinek ellenőrzését a hatalmas állami tulajdonú konglomerátumokon keresztül.

Az emberi jogok és a demokrácia szószólójaként szerzett hírneve külföldön megromlott, mivel hivatali ideje alatt a katonasággal szimpatizált. Védte a kisebbségi rohingya muszlimok elleni brutális támadásaikat, amelyek miatt 2017-ben több mint 740 ezer menekült kényszerült a szomszédos Bangladesbe menekülni, és személyesen vezette Mianmar védőcsapatát az ENSZ hágai legfelsőbb bíróságán folyó népirtási perben.

Támogatói azt mondják, hogy óvatos utat járt be, megpróbálta előmozdítani a demokráciát anélkül, hogy túlságosan feldühítette volna a hadsereget. Otthon, a túlnyomórészt buddhista országban ugyanolyan népszerű maradt, mint korábban, és a tavalyi választásokon pártja még nagyobb fölénnyel nyert. Politikai elemzők szerint a puccs felébresztette a hadsereggel szembeni ellenzék új generációját, amely kevésbé támaszkodik az ő vezetésére. A Wall Street Journal azt írja, a tiltakozásokat nagyrészt fiatalok vezették, akik az elmúlt évtizedben bizonyos fokú szabadságot tapasztalhattak meg.