Kiborgokká alakították a csigákat kutatók, hogy megnézzék, miként gondolkodnak
A kutatók azért változtatták át valóságos élő robotokká a veszélyeztetett fajhoz tartozó puhatestűeket, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne megvédeni őket a ragadozóktól.
Még az 1970-es években fedezték fel biológusok a Francia Polinéziában található Társaság-szigeteken a rózsás farkascsiga névre keresztelt állatfajt, melynek egyedei már akkortájt is ritkaságnak számítottak, az állományuk pedig a 21. század elejére jelentősen megritkult.
A Michigani Egyetem kutatói legutóbbi tanulmányukban a fennmaradt öt alfaj közül az egyiket, a Partula hyalina egyedeit vették tüzetesebben górcső alá annak érdekében, hogy kiderítsék, milyen védekezési mechanizmusokkal rendelkeznek.
Rájöttek, hogy a rózsás farkascsiga sokkal érzékenyebb a napsugarakra, mint az átlagos puhatestűek, ezért főként éjjel járják az erdőket, ami nem éppen előnyös, hiszen ebben a napszakban portyáznak a ragadozók is a környéken.
Mivel eddig rejtély volt a tudósok számára, valójában hogyan tudnak elrejtőzni a csigák a különféle madarak elől, ezért egy apró számítógépet ültettek a tesztelendő állatok mészváza alá. A Michigan Micro Mote (M3) nevű komputerrel lényegében kiborgokká alakították az ártatlan Partula hyalinákat, amelyek valós idejű adatokat küldenek a biológusoknak.
Egyelőre csupán azt tudták bebizonyítani, hogy leginkább árnyékos helyekre húzódnak a csigák az ellenségek elől, valamint mozgásuk alapján beazonosították, pontosan milyen gyorsasággal tudják ezt megtenni.
Az M3 révén abban bíznak a kutatók, hogy más, kihalás szélére sodródott állatfajt is nyomon tudnak követni, hála az egység kitűnő teljesítményének és energiafelhasználási igénytelenségének.