Kutatók rájöttek, miért tűnt el 900 éve a Hold az égboltról
Az emberiség történelme során nagyon sok olyan jelenséggel találkoztak, amelyet egyszerűen az akkori technológiai fejletlenségük miatt nem tudtak megmagyarázni.
Az emberiség történelme során nagyon sok olyan jelenséggel találkoztak, amelyet egyszerűen az akkori technológiai fejletlenségük miatt nem tudtak megmagyarázni.
Az angolszász Peterborough krónikában arról írnak, hogy 1110 környékén egy holdfogyatkozás során szó szerint elsötétült a Hold és többé jó ideig nem látták. A kutatók évek óta próbáltak megfejteni a rejtélyt, mindhiába.
Idős fák évgyűrűit és befagyott jégrétegeket vizsgálva azonban a Genfi Egyetem kutatói, Sébastien Guillet vezetésével valószínűleg megtalálták a titok nyitját.
Holdfogyatkozás során általában az égitest vöröses színben pompázik, ami az ún. Rayleigh-szórásnak köszönhető. Ez a jelenség akkor lép fel, amikor a fény az eredeti hullámhosszánál sokkal kisebb méretű részecskéken szóródik szét. Holdfogyatkozáskor a vörös hullámhossz-tartományba tartozó molekulák hatolnak át a Föld atmoszféráján és ezek tükröződnek vissza a Hold felszínéről.
De mik is okozhatták a teljesen sötét holdfogyatkozást? Úgy tűnik a válasz meglepően egyszerű: a vulkánok.
A tűzhányók kitörésekor kénnel telített aeroszolok kerülnek a légkörbe. Ezeknek a részecskéknek az áramlása blokkolhatja a napfények beérkezését és befolyásolhatják a Föld klímáját is – elég csak az 1991-es fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán erupciójára gondolni, amikor a globális csúcshőmérsékletek hirtelen megemelkedtek. A kutatók számára a legtrükkösebb feladat azonban a világméretű lehűlésért felelős kitörés meghatározása bizonyult.
Ennek a megállapításához három jégréteget vizsgáltak: az első kettő egy grönlandi 1108-as és 1113-as, a másik pedig egy antarktiszi, 1109-ből származó minta volt. Az elemzés során kiderítették, hogy a potenciális erupció pontos időpontja 1108-ban lehetett.
Ahhoz, hogy még jobban alá tudják támasztani ezeket a részeredményeket, fák évgyűrűivel is bizonyították a hipotézisüket, melyeket Észak-Amerikából, Európából és Ázsiából gyűjtöttek be.
Mindezek után összevetették az adatokat a 12. századi krónikákkal és kiderült, hogy 1108-ban a peterboroughi feljegyzésben megemlített különös holdfogyatkozásért az ugyanazon évben Japánban történt Asama vulkán kitörése lehetett a felelős.
Az atmoszférában található magas kénkoncentráció miatt vörös színezet helyett teljesen feketévé változott a Hold, ezért gondolhatták úgy 900 éve, hogy örökre eltűnt a horizontról.
