Valóságos pokollá változtatta az elektromosautó-biznisz az afrikai kobaltbányák környékét
A lítiumion-akkumulátorok alapvető összetevőjének számító kobalt bányászata korántsem annyira egyszerű feladat, mint azt hinnénk, az elektromos autók hívői bele sem gondolnak, mekkora erőfeszítésekkel jár a folyamat.
MTI/EPA/STR 
A The New Yorker magazin riportjából kiderült, a Kongói Demokratikus Köztársaságban komoly problémát jelent a kobaltbányászat, ugyanis hiába termeli ki az ország a Föld kobaltkészletének 50 százalékát, vagyis nagyjából 3,4 millió tonnányi nehézfémet, az alkotóelemet kitermelő munkások továbbra is mélyszegénységben élnek.
Ha mindez nem lenne elég, a bányászok családjai is éheznek, és mivel a kobalt kitermelése életveszélyes következményekkel jár, hiszen mérgező anyagok szivároghatnak ki a folyamatok során, így súlyos egészségügyi kockázatokat is előidézhet a procedúra.
A kongói bányák szabályozatlansága ahhoz vezetett, hogy a helyi munkások saját egészségüket és biztonságukat áldozzák fel pénzügyi helyzetük stabilitásának oltárán, miközben az őket alkalmazó cégek többszörös profitot tesznek zsebre. A lap által megkérdezett egyik helyi bányász elmondta, hiába dolgozik naponta 12-16 órákat, sokszor képtelen kifizetni havi béréből a 25 dolláros albérleti díjat, ezért adósságát sem tudja rendezni.
Mindeközben több ezer gyermeket is munkába fogtak, akik közül rengetegen arra sem emlékszenek, mikor mondhatták el magukról, hogy bányászat közben vagy után egy jót ebédeltek vagy vacsoráztak, mivel még az alapvető munkaszabályokat sem tartják be ezeken a helyeken.
A beszámolók alapján a kobalt kitermelése során a gyerekeknek a munkáltatók olyan gyógyszereket adnak étel helyett, amelyek elnyomják az étvágyat, ezáltal próbálják őket tovább a tárnák mélyén tartani. Az elmúlt években főként kínai vállalatok vásárolták fel a dél-kongói kobaltbányákat, amelyek maximális volumen mellett működnek.
Környezetvédelmi szempontból eszméletlenül káros a kobaltbányászat, az elhagyatott tárnák mélyén mérgező anyagok gyűlnek fel, a közeli tavak vize ihatatlanná válik, azonban mivel a helyieknek nincs pénzük ivóvizet vásárolni, kénytelenek az édesvíz ezen forrásához folyamodni, ám a kémiai szennyeződések miatt saját magukat mérgezik meg – nem egy esetben történt már, hogy fiatal édesanyák elvetéltek, vagy gyermekek haltak meg, mert ittak a szóban forgó folyadékból.
