Pénzmosás elleni törvényeket fogadtak el az Országgyűlésben, sok vállalatot érinthetnek az új szabályok
Az újonnan elfogadott jogszabályok értelmében be kell jelenteni a 10 ezer eurót (körülbelül 3.5 millió forintot) meghaladó készpénzmozgást, valamint létre kell hozni az úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartást.
Panamai rendõr a Mossack Fonseca ügyvédi irodánál a fõvárosban, Panamában 2016. április 12-én, miután az ügyészség razziát tartott az irodában pénzmosásra és terrorizmus pénzelésére utaló bizonyítékok keresésére hivatkozva. A névtelen offshore vállalatok számlavezetésével foglalkozó ügyvédi irodából április elején kiszivárogtatott, 11,5 millió dokumentumot tartalmazó adatbázist, amely több mint 214 ezer offshore céget és dúsgazdag nemzetközi ügyfelet érint, egy titkos forrás adta át a Süddeutsche Zeitung címû német lapnak. (MTI/EPA/Alejandro Bolivar)
Két törvényt is elfogadtak a parlamentben a mai nap folyamán, mely a pénzmosás elleni európai uniós irányelveket ülteti át – írja a Napi.hu az MTI alapján. Az elsőt 146 igen, 7 nem és 31 tartózkodás mellett fogadta el a parlament, mely „A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat” nevet kapta.
A pénzügyminiszter által benyújtott javaslat értelmében létre kell hozni egy úgynevezett „tényleges tulajdonosi nyilvántartást”, amelynek a működése a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók (például bankok) adatszolgáltatásán alapul majd.
Ennek felállítását és működtetését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe rendelték, és kijelölték azt a kört, amelynek kötelessége az adatszolgáltatás. Ennek alapján minden Magyarország bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett:
- gazdálkodó szervet és civilszervezet
- bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő
- azok a részben állami tulajdonú szervezetek, amely legalább 25 százalékban nem állami tulajdonnal rendelkeznek.
Ennek értelmében tehát szinte minden gazdasági társaság (vállalatok) érintettek, valamint a különböző szövetkezetek, irodák, társulatok, önkormányzatok, költségvetési szervek és az állam is a szabályozás hatálya alá került. Vannak kivételek is, akiknek nem kötelessége az adatszolgáltatás, ezt is felsorolja a javaslat:
- Pártok
- Szakszervezetek és kölcsönös biztosító egyesületek
- Közalapítványok és pártalapítványok
- Szabályozott piacon jegyzett azon részvénytársaságok és európai részvénytársaságok, amelyekre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak.
A politikai pártoknak és a hozzájuk tartozó alapítványoknak tehát nem lesz ilyen kötelezettségük, mint ahogyan az elmúlt idők során létrehozott közalapítványoknak sem, amelyek irányítása alá például egyetemek kerültek. A részvénytársaságok is mentesülnek, amelyekre vonatkozik olyan külön jogszabály, amely egyébként is beszámolási kötelezettséget írnak nekik elő.
Egy másik jogszabály szerint pedig átültetnek egy másik uniós irányelvet is, amely a készpénzmozgatás átláthatóságát szabályozná. Ennek értelmében minden egyes, 10 ezer eurót meghaladó készpénzmozgatást be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak – itthon a NAV-nak.
Amennyiben valaki elmulasztja ezt a kötelezettséget, arra az esetre azt is meghatározták, hogy milyen szankció vonatkozik. A mozgatott készpénztől függ, hogy mekkora a büntetés:
- 10-20 ezer euró közötti készpénz esetében az összeg 10 százaléka
- 20-50 ezer euró közötti készpénz esetében az összeg 30 százaléka
- 50 ezer euró felett az összeg fele az a pénz, amelyet forintban kifejezve be kell fizetnie a mulasztónak.
A törvény azonban nem csak a készpénzre, hanem a készpénzzé tehető értékhordozókra is kiterjed, például bizonyos tisztaságot meghaladó aranyra vagy aranyérmére. Fontos előírás még, hogy a készpénz származásának vizsgálata érdekében a NAV jogosultságot kap, hogy a készpénz 80 százalékát, a kísérő nélküli készpénz 100 százalékát 30 napig zár alá vehetik.
