Négyből csupán egy város engedheti meg magának a klímakrízis enyhítésére vonatkozó kvótát

A Carbon Disclosure Project által készített felmérés alapján megtudhattuk, hogy a közel 400 millió ember lakhelyéül szolgáló 800 nagyvárosban a költségvetés jelenlegi helyzete szerint nincsenek előremutató tervek a klímakrízis enyhítésére.

A pénzügyi problémákon kívül a helyi infrastruktúra fejletlensége, valamint a kormány szándékos tehetetlensége is fennakadásokat okozhat. Habár 422 városban már megkezdhették volna a klímaválsággal kapcsolatos tehermentesítéseket, több mint 1 142 projekt még várat magára, mivel nem tudták beszerezni a szükséges pénzügyi forrásokat. Soron kívül A havazás megbénította a vasúti közlekedést – masszív késések és kimaradó járatok

A megoldást a klímakatasztrófa elkerülésére az jelentené, ha megújuló energiaforrásokra állnának át a világ legnagyobb metropoliszai, így napelemeket vásárolhatnának fel, valamint szélerőműveket létesíthetnének, melyek ugyan költséges befektetésnek számítanak, ám éveken belül megtérülhetnek, és a környezet, illetve az emberiség javára válhatnának.

Az adaptáció is fontos alapköve a változásnak, minimalizálni lehetne ugyanis a környezeti katasztrófákat, úgymint az extrém időjárás miatt kialakuló viharok, orkánok és hurrikánok által előidézett anyagi károkat, továbbá az esetleges szökőárak okozta problémákat.

Előrelépés az ügyben napjainkban sem várható, hiszen a legtöbb helyen még továbbra is intenzíven terjed a koronavírus, ezért főként az egészségügyi rendszerre fókuszálnak, ezért ideiglenesen háttérbe szorult az egyébként sem előkelő helyen szereplő klímakérdés.

Jó hír, hogy London, Bristol, Los Angeles és Athén tökéletesen uralta eddig a helyzetet, a görög fővárosban például élő növényzetté alakítják a tetőtereket, valamint fákat ültetnek az olyan utcák járdái mellé, ahol frekventáltabb a közlekedés, így le tudják hűteni a környék levegőjét.