Háromezer éves szkíta harcosok klónozásának ötletét vetette fel Oroszország
Nem csalás, nem ámítás, Oroszország megpróbálná a lehetetlent, és életre keltené a föld alatt szunnyadó csontvázakból az egykori dicső harcosokat.
Orosz Geográfiai Társaság
Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu pár hete az Orosz Geográfiai Társaság online konferenciáján felvetette az ötletét annak, mi lenne, ha klónoznák és feltámasztanák sírjaikból a több mint 3 ezer évesre datált szkíta harcosokat – adta hírül a Popular Mechanics magazin.
A régészek szinte napra pontosan húsz éve találták meg jégbe fagyva a szibériai tundra permafroszt rétege alatt a szkíta harcosok csontvázait és maradványait, amelyek olyannyira épek maradtak, hogy könnyedén ki lehet belőlük nyerni a genetikai manipulációhoz szükséges DNS molekulákat.
A szkíták nomád népség voltak, Kr. e. 9. és 2. század alatt éltek Európában és Ázsiában, a mai Szibériától kezdve egészen nyugatig, a Kárpát-medence környékéig terjedt a birodalmuk.
Szergej Sojgu szerint nem lenne elképzelhetetlen a klónozás, beszédében ugyanis hangsúlyozta,
„Biztosan kihozhatnánk a projektből valami érdekeset, ha mást nem is, olyasmit, mint amilyen Dolly, a bárány volt.”
Rengeteg morális kérdést vet fel Sojgu ötlete, hiszen az emberek klónozása nemcsak hogy tabutémának számít szinte minden országban, de még be is van tiltva nemzetközi szinten. Maga a procedúra sem lenne túlságosan egyszerű, mivel gyakorlatilag lehetetlen embereket és főemlősöket úgy sokszorozni, hogy ne károsodjanak azok a létfontosságú fehérjék, amelyek elengedhetetlenek a sejtek osztódásához.
Végül, de nem utolsósorban a klónozás hatékonysági aránya is rendkívül alacsony, a genetikusok összesen 277 embrióval próbálkoztak, mire sikerült létrehozniuk a Sojgu által említett Dolly bárányt.
