Mégsem halálosabb és még csak nem is ragályosabb a brit koronavírus-mutáció az alapváltozathoz képest
Miközben Európa-szerte a brit covid-törzs vált dominánssá, addig a legújabb kutatások szerint mégsem számít annyira fertőzőképesnek és halálosnak a mutáns, mint azt korábban feltételezték.
Flickr/NIAID
A The Lancet Infectious Diseases orvosi szaklapban közzétett tanulmányban 2020 őszéről származó brit adatokat vizsgáltak és rájöttek, hogy bár valóban berobbant a járvány a szigetországban, a B.1.1.7 névre keresztelt variáns a vuhani alapváltozathoz viszonyítva korántsem volt halálosabb és veszélyesebb.
A tudósok november 9. és december 20. között a University College London és a North Middlesex egyetemi kórházaiba szállított 371 koronavírus-páciens mintáját vették górcső alá és kiderítették, hogy 58 százalékuk brit covid-törzzsel, míg 42 százalékuk más mutációval fertőződött meg.
A kutatók ezután összehasonlították e két csoporthoz tartozó betegek tüneteinek változását, illetve a páciensek kórlefolyását, majd megállapították, hogy a B.1.1.7 mutáns nem bizonyult vezető rizikófaktornak sem elhalálozás, sem a szimptómák súlyosbodása szempontjából.
Dan Frampton, a University College London bioinformatikus professzora elmondta, a B.1.1.7 variáns esetében kizárólag magas vírustöltöttségi szintet figyeltek meg, amire nem tudnak magyarázatot adni, viszont azt egyértelműen kizárták, hogy a kórokozó ezen törzse halálosabb lenne, mint a többi mutáció.
További érdekesség, hogy a brit covid-variánssal való megfertőződésre sokkal hajlamosabbak a 60 év alatti személyek, mint ahogyan a színes bőrűek is jóval nagyobb eséllyel kaphatják el a Sars-CoV-2 vírus B.1.1.7 törzsét.
Hiába bizonyították be korábban, hogy a brit koronavírus-variánssal kórházba került betegek nagyobb százaléka szorul oxigénes kezelésre, Frampton szerint mindez nem jelenti azt, hogy a szóban forgó mutáció súlyosabb és veszélyesebb szimptómákat okoz, mint a vuhani törzs.
