Komoly dilemma elé állítja Hszincsiang a hatalmas nyugati divatmárkákat
Az Adidashoz és Blueberryhez hasonló cégek döntés előtt állnak: vagy nem bojkottálják a kínai Hszincsiangból érkező – állítólag ujgur kényszermunkával gyártott – pamutot, vagy elvesztik az egyik legnagyobb piacukat.
A Törökországban élő, muszlim vallású, nyugat-kínai ujgur kisebbség tagjai Vang Ji kínai külügyminiszter törökországi látogatása ellen tüntetnek Isztambulban 2021. március 25-én. A résztvevők az ujgurok függetlenségét jelképező kék-fehér zászlót lengetik, és Kína-ellenes szlogeneket skandálnak. Emberi jogi csoportok szerint az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen a kínai hatóságok az ujgurokat átnevelőtáborokban tartják fogva, ahol kényszermunkának és sterilizációnak vetik alá őket. A pekingi vezetés állítása szerint az ujgurokat valójában szakképző központokban képezik egyebek között a vallási szélsőségesség elleni harc céljából.
MTI/EPA/Sedat Suna 
A legújabb Kína vs. Nyugat vita már odáig fajult, hogy a kínai állami média valóságshowjában cenzúrázzák a nyugati márkák nevét, ezzel jelezve az Adidashoz és Nikehoz hasonló cégeknek, hogy könnyen búcsút inthetnek a világ legnagyobb piacának.
Mindezt azért, mert a márkákat érdekli, hogyan készül a Hszincsiangból hozzájuk eljuttatott pamut: egyes civil szervezetek szerint ujgur kényszermunka van a dologban. A vád szerint egymillió ujgurt tartanak/tartottak kényszertáborokban, ezért már több kínai tisztviselőt sújtottak szankciókkal és az Egyesült Államok korlátozta a hszincsiangi pamut importját.
Miközben Peking váltig állítja, hogy a táborok önkéntesek és csupán szakképzés folyik bennük, a H&M, a világ második legnagyobb ruhagyártója tapasztalta meg, milyen a kereszttűzben: Miután azzal vádolták őket, hogy rabszolgamunkából profitálnak, bojkottálták a hszincsiangi pamutot. Cserébe a kínai közösségi oldalakon ellenük is bojkottkampány indult, helyi celebek vezérletével, mely sok más nyugati márkát is elért.
A DW cikke szerint Kína már eddig is fontos volt sok világmárka számára, de ennél csak fontosabb lehet. A Morgan Stanley elemzése szerint a hazai fogyasztásuk 2030-ig megduplázódik és eléri a 10,7 ezer milliárd eurót – ma ennyit költenek az Egyesült Államok fogyasztói ma. Emiatt nagyon óvatosan kell fogalmazniuk az ügyben, és néha önellentmondásba keveredhetnek.
A Hugo Boss honlapján például jelzi, hogy nem vásárolnak közvetlenül semmit Hszincsiangból, míg a kínai Weibo platformon azt írták, hogy az innen érkező pamut a legjobb a világon és továbbra is ezt fogják vásárolni. Ezt később törölték.
A H&M-et az fenyegette, hogy lekerülnek az ország e-kereskedelmi platformjairól, közleményben jelentették ki, hogy Kína „roppant fontos piacuk” és hogy szeretnék visszaszerezni itteni vásárlóik, kollégáik és üzletfeleik bizalmát.
Kína már többször is sikeresen kényszerítette ki külföldi márkákból, hogy elfogadják az ő pozíciójukat. Két éve például több divat- és autómárkának kellett magyarázkodni, amiért Hongkongot és Tajvant független országként kezelték.
A New York Times kedden írt bővebben arról, hogy bár sokan fogadták meg, nem használnak többet az ujgurok által gyártott anyagból, ezt nagyon nehéz lesz betartani. Kínából tucatnyi gyár exportál feldolgozatlan pamutot, kifejezetten a hszincsiangi üzemeket fenntartva arra a célra, hogy külföldre gyártsanak.
Johnson Yeung, a Clean Clothes Campaign East Asia koordinátora szerint azonban így is sikeres lehet egy nyugati bojkott, amennyiben szándék van rá. A holland We Fashionre mutatott példaként, akik elkötelezték magukat a bojkottra, nekik azonban nincs üzletük az ázsiai országban.
„Amilyen keménykezű irányítás alatt áll Kína, nagyon hosszú ideig kell őket nyomás alatt tartani.” – zárta véleményét Yeung.
