Emberi agysejtekkel turbózhatják fel az állatok kognitív képességeit
Sokáig etikailag és morálisan is kérdésesnek tartották az állatokba ültetett emberi agyszövetek ötletét, ám neurológusok úgy gondolják, az eljárás minden szempontból rendben van.
Unsplash
Az Egyesült Államokban működő Nemzeti Egészségügyi Kutatóintézet nemrég közzétett egy jelentést, melyben arról írnak, hogy egyáltalán nem számítana tudományos szempontból ellentmondásosnak, ha laboratóriumi körülmények között tudatára ébredne egy olyan állat, amelybe emberi agysejteket ültettek.
A Science Magazine riportjából kiderült, hogy a kutatók az elmúlt években organoidok, vagyis miniatűr emberi szervek laborokban történő növesztésével foglalatoskodtak, amelyeket nemcsak kísérletekre, hanem gyógyászatban egyaránt felhasználhatnak.
Ekkor merült fel szakértőkben a kérdés, vajon mi történne akkor, ha mini szívek és tüdők helyett apró agyakat is előállítanának – saját tudatukra ébredhetnének, esetleg képesek lennének gondolkodni?
A válasz egyértelműen az, hogy nem. A megoldás kulcsát az jelenti, hogy az organoidok valójában nem kifejlett szervek, ugyanis nem rendelkeznek annyira kifinomult szerkezettel és felépítéssel, mint valódi másaik.
Ugyanez a helyzet az állatok agyába helyezett emberi neuronokkal. Mivel az állatok teljesen más tulajdonságú agysejtekkel vannak ellátva, és a fejlődési ritmusuk is eltér az emberekétől, ezért az intelligenciájukat sem befolyásolják a transzplantációk.
Arnold Kriegstein, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem neurológus professzora elmondta, mindezek alapján kijelenthető, hogy a kutatásoknál alkalmazott modellek nem vetnek fel etikai dilemmákat, viszont fontos lenne meghúzni a határokat, hiszen a jövőben a technológia fejlődésén változhat a helyzet.
