Minden, amit a Bulgáriában történt orosz kémbotrányról tudni érdemes
A múlt hét folyamán robbant ki a hír, miszerint egy orosz hátterű kémhálózatot sikerült lebuktatnia a hatóságoknak Bulgáriában, akik rendkívül érzékeny hírszerzési információkat gyűjtöttek titokban hónapokon át.
Illusztráció/MTI/EPA/Vaszil Donev
Az orosz kémhálózatnak többek között a NATO katonai szövetséggel, az amerikai CIA-val, Ukrajnával és a Hegyi-Karabah konfliktussal összefüggésben sikerült titkosított információkat szereznie – foglalta össze a Wall Street Journal. A lap szerint ráadásul igazán filmbe illő módon zajlott az információk gyűjtése.
December elején állítólag a bolgár védelmi minisztérium egy magas rangú tisztviselője elővette a fekete Samsung telefonját, és a következő 1 óra 20 percben fotókat készített a számítógépén tárolt titkosított katonai dokumentumokról. A fotókat az orosz kémhálózat vezetőjének szánta, többek között a nyugaton használatos F-16 harci repülőkről.
A bolgár hatóságoknak végül öt férfit és egy nőt sikerült lebuktatnia az üggyel összefüggésben, a helyi ügyészek pedig csak úgy nevezték az esetet, hogy a legnagyobb kémbotrány a hidegháború vége óta. A letartóztatott személyeket azóta bíróság elé is állították kémkedés vádjával, ám az ügy jóval túlmutat Bulgárián.
Az ügyészek beszámolója szerint a kémhálózatot a bolgár titkosszolgálat egyik korábbi tisztviselője vezette, aki saját bevallása szerint „sztálinista”. A férfit még az orosz titkosszolgálat által fenntartott moszkvai kémiskolában képezték ki, és állítólag havi 1800 dollár fejében bérelte fel az irányítása alá tartozó ügynököket.
A bolgár hatóságok kiemelték, hogy a csoport további tagjai között a hadsereg hírszerzési részlegének és a védelmi minisztériumnak jelenlegi tisztviselői szerepelnek, valamint egy olyan személy, aki a parlament titkosított iratokkal foglalkozó hivatalának dolgozik. A kémhálózat vezetője, akit az ügyészek csak „Állampolgárnak” neveztek, egy hangfelvételen egyértelműen kijelentette a célt:
„Ha bármi titkot láttok, fotózzátok le. Bármilyen anyag Oroszországról, a Közel-keletről, Irakról, az olyan helyi konfliktusokról, mint Hegyi-Karabah – utóbbi különösen fontos -, valamint Ukrajnáról és Fehéroroszországról is jöhetnek infók”
Az Állampolgár ezt követően a feleségét – aki bolgár-orosz kettős állampolgársággal rendelkezik – használta fel arra, hogy egyfajta közvetítő legyen a kémhálózat és az orosz nagykövetség között. Az ügyészek birtokába jutott például egy videó, amelyen látszik, ahogyan a nő bemegy a nagykövetségre, és egy órával később kijön; mely találkozóért feltehetően készpénzt kapott a szolgáltatott információkért.
A csapattalálkozókon a kémhálózat vezetője ráadásul különböző tippeket és trükköket is szolgáltatott a hatékony kémkedéshez, valamint olyan eszközökkel látta el az ügynököket, amelyek segítettek az akcióban, mint titkosított telefonok. Az ügyészek egyelőre nem tudták megmondani, a hálózat milyen régóta működhetett, de szinte biztosak benne, hogy pénz volt a motivációja az eseményeknek.
Oroszország már régóta megpróbálja kihasználni a NATO és az Európai Unió gyengébb lábakon álló, kisebb tagállamait, és a szofisztikált kémhálózatukon keresztül folyamatosan próbálkoznak nyugati titkok megszerzésével. Mint az esetből is kiderült, a kiberkémkedés korában az orosz titkosszolgálatok továbbra sem vetik meg a „terepmunkát”.
Martin Vladimirov, a Demokrácia Tanulmányok Központ nevű think-tank vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy Oroszország nagyon okosan tartotta fenn a korábbi és a meglévő kémhálózatait Európában, amelyek továbbra is működőképesnek bizonyulnak annak ellenére, hogy a kommunizmus már papíron három évtizede megbukott.
Ritka az, hogy az ügyészek elé ennyi bizonyíték tárul egy kémügyben, ám most nagyon sokat sikerült összegyűjteni, többek között fotókat és videókat. Egy videón például az egyik feltételezett kém számlálja a dollárban kapott „bérét”, egy másikon az látszik, ahogyan egy teniszpályán találkoznak egymással a hálózat tagjai, a harmadik pedig a vezető ad éppen instrukciókat a többieknek.
Egy szófiai katonai bíróság hétfőn megerősítette, hogy a kémhálózat öt tagját továbbra is letartóztatásban fogják tartani, míg a hatodik vádlott óvadék letétele ellenében távozhat, ugyanis bevallotta bűnösségét és együttműködött a hatóságokkal. Az eset hatására Bulgária két orosz diplomatát ki is utasított az országból.
Az orosz külügyminisztérium az eset kapcsán ismét elővette a „russzofób kártyát”, és az egész ügyet oroszellenes „kémmániának” nevezte, amely szerintük teljesen eluralkodott Bulgáriában. A Kreml természetesen tagadta, hogy bármiféle közük lenne az esethez, és azt is, hogy kémkedtek volna bármely országban.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán úgy fogalmazott, hogy közelről figyelik a nyomozás menetét, és mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megvédjék a titkosított információkat Mint mondta, ez a legutóbbi eset is belefér az elmúlt évek mintáiba, hogy Oroszország egy szuverén állam belső ügyeibe próbál beavatkozni, és aláásni a nyugati demokratikus intézményeket.
Az elmúlt évek során ráadásul Bulgária már számos orosz diplomatát kiutasított az országból, valamennyiüket kémkedés gyanúja miatt, egy esetben például azzal vádolták meg az egyik feltételezett kémet, hogy az országban állomásozó amerikai katonákról gyűjtött érzékeny információkat.
Amellett, hogy Bulgária az Európai Unió legszegényebb országának tekinthető, a feltételezett orosz kémaktivitás is itt a legmagasabb a korábbi szovjet szatellitállamok közül. Nem ők az egyetlenek ugyan, akik érintettek a feltételezett orosz kémkedésben, többek között Szlovákia és Csehország is utasított ki emiatt tavaly diplomatákat.
