A vakcinaútlevelekhez együttműködésre van szükség, nem csak a legyártásukra
Azok, akiket már beoltottak, alig várják, hogy visszatérhessenek a világjárványt megelőző életükhöz, azonban ez lehet, hogy nem ilyen egyszerű – nemzetközi koordinációra és vakcinaegyenlőségre van szükség.
Fotó: Anna Shvets/Pexels
Több mint 448 millió dózis koronavírus elleni védőoltás került eddig beadásra világszerte, néhány országban pedig az immunizációs kampánynak köszönhetően a társadalom megkezdhette a kvázi-normális élethez való visszatérést.
Izraelben a lakosság 50 százalékának beoltásán már túl vannak, így az úgynevezett “zöldkártya” felmutatásával látogathatják az éttermeket, színházakat és edzőtermeket, az Európai Unió és Kína pedig bejelentette a vakcinaigazolások bevezetését. Míg ezek az okmányok elsősorban arra lehetnek alkalmasak, hogy belföldön biztosítsanak bizonyos lehetőségeket, az országok vezetői abban bíznak, afféle útlevélként is használhatóak lesznek.
A világ nagyrészén azonban a koronavírus elleni oltóanyagok hiánycikknek számítanak, hiszen a gazdagabb országok kormányai a vakcinaútlevelek gazdaságélénkítő hatásában bízva, a kidolgozatlan és tökéletlen rendszert kihasználva és a szegényebb nemzetek kár ára halmozzák fel a védőoltások adagait, ezzel gyakorlatilag tovább nyújtva a világjárványt.
A Föld minden pontján azon dolgoznak a gazdasági egyesületek, startupok és a nyitásban érdekelt szektorok, hogy különböző igazolórendszereket dolgozzanak ki a védettség igazolására, amely vagy az oltóanyaggal, vagy a betegségből való felépüléssel érhető el.
Az érvényes vakcinaútlevél birtoklásának nemzetközi utazásokhoz való megkövetelése azonban különös kihívásokat von magával – írja a New York Times. A nemzetközi jog lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes országok meghatározzák, hogy látogatóiknak mely betegségek elleni védőoltásokkal kell rendelkeznie, ilyen például a sárgaláz – de a Covid-19 oltóanyagok annyira újak, hogy még mindig vannak olyan területek a világon, ahol nem hagyták jóvá a használatukat.
Elképzelhető, hogy egyes országok úgy döntenek, kizárólag azokat a vakcinákat fogadják el, amelyeket a határain belül már engedélyeztek. Kína bejelentette, hogy csak azok léphetnek be az országba, akik az általuk fejlesztett vakcinák egyikével kerültek immunizálásra, holott a CanSino és a Sinopharm oltóanyagát egyelőre igen kevés helyen engedélyezték, többek között az Európai Unióban és az Egyesült Államokban sem. (Bár a törvények megengedik, hogy az unió egyes tagállamai maguk hagyjanak jóvá oltóanyagot, így Magyarországon már mindkét kínai vakcina megkapta az engedélyt.) Az Oxford-AstraZeneca oltóanyagát jelenleg 86 országban alkalmazzák, de az Egyesült Államok nem adott ki engedélyt az angol-svéd vakcinára.
Ezekről a problémákról globális szinten kell egyeztetni, a kormányoknak pedig májusban meg is kellene ragadniuk az alkalmat a kérdések felvetésére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Egészségügyi Világtalálkozóján (World Health Assembly).
A vakcinaútlevelek és védettségi igazolványok rendszerének tisztáznia kell, mely oltóanyagokat fogadja el, és fel kell készíteni arra, hogy az esetlegesen frissített egészségügyi irányelveknek megfelelő változásokat le tudja követni. Nemzetközi konszenzus nélkül azt kockáztatjuk, hogy további szakadékok nyílnak meg a geopolitikai színtéren, és a következetlenségek miatt a végtelenségig nyúlhat a világjárvány. A vakcinaútlevelek, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy bizonyos országok állampolgárai ide-oda utazgassanak a világban, míg a szegényebb országokban élő milliók a védőoltásokra várnak, tovább mélyíti a globális egyenlőtlenséget.
Ha a vakcinaútlevelek digitális formában kerülnek bevezetésre, lesznek, akiknek nem adatik meg a lehetőség, hogy éljenek vele, ráadásul mivel az egészségügyi adatok kimondottan érzékeny adatoknak számítanak, egy parányi biztonsági rés vagy rendszerhiba milliók biztonságát sodorhatja veszélybe és csalások elkövetésére is lehetőséget adhat.
A világ minden pontját arra vágynak embertársaink, hogy végre lezárhassuk a rémálmot, amit koronavírus-világjárványként ismerünk, míg azok, akik már hozzájutottak a vakcinákhoz, másra sem tudnak gondolni, csak a védettség biztosította szabadság kihasználásához. A vakcinaútlevelek bevezetéséhez azonban nemzetközi koordinációra van szükség, és arra, hogy az oltóanyagok mindenki számára elérhetővé váljanak.
