A legtöbb online dezinformáció nem szándékosan indul útjára

A Massachusettsi Műszaki Intézet (MIT) Médialaboratóriumának jelentése szerint az általuk végzett tanulmányban résztvevő 5000 főnek mintegy 50 százaléka akaratlanul terjesztett téves információkat, mert nem értették, mit osztanak meg. Eközben a megkérdezettek harmada megosztotta a félretájékoztatást, mert tévesen azt hitte, hogy igaz – tették hozzá.

A résztvevők mindössze 16 százaléka terjesztette szándékosan a dezinformációkat, tudatában annak, hogy az általuk megosztott információk pontatlanok. David Rand professzor, az MIT-től az Euronews-nak elmondta, hogy a felhasználók az online platformok kialakítása miatt óvatlanabbak voltak a pontatlan információk megosztásában. Soron kívül Bőnyi iskolai késelés: a megkéselt lány túl van az életveszélyen

Rand professzor úgy fogalmazott, amikor a közösségi média főoldalát görgetjük, általában gyorsan haladunk a hírfolyamban, és előfordulhat, hogy csak azért vagyunk fent, mert megpróbálunk kikapcsolódni, éppen ezért elfelejtünk megállni egy pillanatra, hogy felmérjük, amit olvastunk valódi információ volt-e.

A professzor megosztotta meglátásait a közösségi médiában történő megnyilvánulásokról is, Rand ugyanis úgy véli, a közösségi média eltereli a figyelmet az információk pontosságáról és hitelességéről, helyette inkább egy olyan kérdés fogalmazódik meg a felhasználókban, hogy mekkora figyelmet fog kapni ismerőseik körében az adott bejegyzés megosztása.

Az MIT Médialaboratórium megállapította, hogy az emberek jobban figyelnek az információforrásokra, amennyiben gyakran emlékeztetik őket a források ellenőrzésére. Rand szerint a közösségi médiának komolyabb hangsúlyt kellene fektetnie a dezinformáció elleni harcra, ugyanis ha időnként emlékeztetnék a felhasználókat a források ellenőrzésére, sokkal tudatosabban használnák ezeket a platformokat.