Történelmi ítélet Japánban: a kormány alkotmányellenes módon nem ismeri el az azonos neműek házasságát
Egy japán bíróság szerdán, az ország történelmében először döntött úgy, hogy az a kormány, amely nem ismeri el az azonos neműek házasságát, alkotmányellenes, mivel sérti az egyenlőséghez való jogot.
Fotó: Unsplash/Andre Benz 
Ám a szapporói kerületi bíróság három azonos nemű pár Hokkaidóban benyújtott keresetének elutasításával megtagadta az egy-egy millió jenes (2,8 millió forint) követelésüket, melyet az elszenvedett pszichológiai károkért követeltek, ezt követően azonban a kormány gondatlanságát állapították meg a házasságra vonatkozó törvénymódosítás hiánya miatt.
Ennek ellenére a felperesek örömmel üdvözölték a bíróság döntését, ugyanis Japán az egyike azon országoknak, melyek egyáltalán nem hajlandók elismerni az azonos neműek kapcsolatát, főként nem házasságukat.
A felperesek azon 13 pár közé tartoztak, akik hasonló pert indítottak Valentin-napon 2019-ben Sapporóban, Tokióban, Oszakában és Nagoyában. További három azonos nemű pár keresetet nyújtott be Fukuokában 2019 szeptemberében.
A három hokkaidói pár azt mondta, hogy 2019 januárjában megpróbálták regisztrálni házasságukat a helyi hatóságoknál, azonban visszautasították őket azzal az indokkal, hogy az azonos neműek házasságának nincs jogi státusza.
Tomoko Takebe elnökbíró azon párok mellett állt, akik azt állították, hogy a kormány megsérti az alkotmány 14. cikkelyét, amely biztosítja az egyenlőség jogát, „diszkriminatívnak” minősítve a kormány mulasztását olyan jogi intézkedések végrehajtásában, amelyek a házassági előnyök „akár bizonyos fokát” is kínálják az azonos nemű pároknak.
A kártérítési igény elutasításakor Takebe ugyanakkor kijelentette, hogy az állami jóvátételi törvényt nem sértették meg, megjegyezve, hogy Japán parlamentje nehézségekkel küzd a probléma gyors felismerésében.
A per az Alkotmány 24. cikkében a házasság értelmezését is körüljárta, amely kimondja: „A házasság csak mindkét fél kölcsönös beleegyezésén alapulhat, és azt a férj és a feleség egyenlő jogaival folytatott kölcsönös együttműködés révén kell fenntartani.”
Takebe egyetértett a kormánnyal abban, hogy az Alkotmány 24. cikkét nem sértették meg, mondván, hogy az heteroszexuális házassághoz kapcsolódik, és nem említi az azonos neműek házasságát.
A felperesek ügyvédei azzal érveltek, hogy a cikkely lényege a nemek közötti egyenlőség és a kölcsönös tisztelet megőrzése, és mindez ez nem zárja ki az azonos neműek közötti házasságkötést.
A kormány úgy értelmezte a cikket, hogy az kizárólag heteroszexuális párokra vonatkozik. Azt is jelezte, hogy a polgári jogban és a családjogi nyilvántartási törvényben használt „férj és feleség” egy férfira és egy nőre vonatkozik, és így nem fogadhatja el az azonos nemű párok házassági kérelmeit. A japán kormány szerdán megismételte, hogy a polgári törvény értelmezése nem sérti az alkotmányt.
„Állításunkat nem fogadták el ebben a határozatban” – fogalmazott a kormány szóvivője, Katsunobu Kato kabinetfőtitkár egy sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy az igazságügyi minisztérium tanulmányozni fogja a döntés részleteit, valamint az ország más részein folyamatban lévő pereket.
A tárgyalás 153 embert vonzott a bíróságra, akik a tárgyalóterem előtt álltak sorba, hogy tanúi lehessenek a történelmi döntésnek. Yumi Hino, egy 65 éves transznemű nő, aki részt vett a tárgyaláson, azt mondta: „Azért jöttem, mert úgy érzem, hogy ez történelmi esemény lesz. (Az ítélet) végre reménysugár lehet az LMBT párok számára.”
Az LMBT párok Japánban nem részesülnek olyan előnyökben, amelyeket a heteroszexuális párok élveznek, mint például az orvosi látogatási jogok és az a lehetőség, hogy partnereik helyett egészségügyi döntéseket hozzanak, továbbá csorbulnak a szülői jogaik és nem jogosultak a házastársi jövedelemadó-kedvezményekre sem.
Úgy tűnik, hogy a közhangulat az elmúlt években a kisebbségek fokozottabb tudatosítása és elfogadása felé tolódott el, még akkor is, ha az LMBT párok számára továbbra is nehéz kinyilvánítani szexuális orientációjukat, főleg egy ilyen konzervatív társadalomban.
Masayuki Tanamura, a Waseda Egyetem családjogi professzora az úttörőnek és a társadalmi tudatosság változásain alapuló „megfelelő ítéletnek” nevezte az ügyet, megjegyezve, hogy egyes vállalatok egészségügyi előnyöket is kínálnak az LMBT párok számára.
A tokiói székhelyű Marriage for All Japan kampánycsoport adatai alapján jelenleg 29 ország, köztük Hollandia, az Egyesült Államok, Dél-Afrika és Tajvan ismeri el az azonos neműek házasságát.
